Alapításának 125. évfordulóját ünnepelte az MLSZ

1901. január 19-én alapították meg a hazai egyesületek képviselői a Magyar Labdarúgók Szövetségét, a jubileum kapcsán ünnepi vacsorát rendezett az MLSZ, amelyen részt vett Gianni Infantino, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség elnöke, Aleksander Čeferin, az Európai Labdarúgó-szövetség első embere, valamint Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke is.

Az ünnepi eseményen a FIFA és az UEFA több vezető tisztségviselője, nemzeti szövetségek elnökei is részt vettek, továbbá itt volt Marco Rossi szövetségi kapitány, a francia válogatott tagjaként 1998-ban világbajnoki címet nyerő Youri Djorkaeff, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter és természetesen a magyar labdarúgás prominens képviselői, korábbi kiváló játékosai.

A rangos külföldi és magyar vendégeket, Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke fogadta, ünnepi beszédében pedig a felelevenítette a rendkívül gazdag magyar futballtörténelem jelentős pillanatait és alakjait. Az MLSZ-t 2010 óta vezető Csányi Sándor kiemelte az olimpiákon elért sikereket, az Aranycsapatot, továbbá beszélt arról a korszakról is, amikor a magyar edzők meghatározó szerepet töltöttek be a nemzetközi labdarúgásban.

– Amikor róluk beszélünk, az 1938-as világbajnokságig kell visszakanyarodni, amelyen ezüstérmes lett a magyar csapat – mondta Csányi Sándor az Aranycsapat kapcsán. – Az általuk képviselt futballkultúrán nőtt fel az a generáció, amelyet a világ magyar Aranycsapatként ismer. Az a gárda, amelyben a legszigorúbb számítás szerint is öt-hat világklasszis játszott együtt, a csapatkapitány, mindmáig a futballtörténelem legjobbjai közé sorolt Puskás Ferenc vezérletével, mellette Bozsik József, Hidegkuti Nándor, Kocsis Sándor vagy Grosics Gyula és Czibor Zoltán neve is ismert. (…) Kötelező tisztelettel emlékeznünk arra, hogy a 125 éves történelmünkben voltak olyan évtizedek, amikor a magyar edzők meghatározó szerepet töltöttek be a nemzetközi labdarúgásban, annak fejlesztésében. Közel száz évvel ezelőtt, az 1928-as amszterdami olimpia után az volt az általános vélemény, hogy a kor futballjának három erőcentruma létezik: a brit, a dél-amerikai és a közép-európai; ez utóbbinak a meghatározó szereplője volt a magyar labdarúgás. (…) A nemzetközi futballban sikert elért edzőink mellett büszkék vagyunk az 1967-ben aranylabdát nyert Albert Flóriánra, és meg kell említeni ezüst- és bronzcipős góllövőinket is: Dunai Antal, Fazekas László, Fekete László, Nyilasi Tibor és Várady Béla. Reméljük, lesznek utódjaik és már most említhetjük Szoboszlai Dominikot, aki első magyar játékosként vehetett át tavaly bajnoki aranyérmet az angol Premier Leauge-ben.

Csányi Sándor emellett kiemelte a klubcsapatok kiemelkedő sikereit, és arról sem feledkezett meg, hogy nemcsak a magyar edzők, csapatok és játékosok voltak meghatározók a világ futballjában, hanem a játékvezetők is.

– A pozitív emlékek említése után sajnos szólnunk kell arról, hogy a nyolcvanas évektől megtorpant a magyar labdarúgás, stagnálás, visszaesés következett be, lemaradtunk és egyre távolabb kerültünk a rohamosan fejlődő nemzetközi labdarúgás vezető országaitól. Majd' két évtized hanyatlás után az elmúlt tizenöt év erőfeszítéseinek köszönhetően, mondhatjuk, hogy elindultunk felfelé. A válogatott 44 évi szünet után kijutott az Eb-re, és most már sorozatban harmadszor tette ezt. Elődeinkhez hasonlóan a jelenkorban is érünk el visszhangos sikereket. Példaként említem, hogy 2022-ben, történetünkben először győztünk le néhány hónapon belül, ráadásul egymást követő két mérkőzésén két korábbi világbajnokot, ráadásul mindkettőt idegenben. Emlékezetes a németek lipcsei legyőzése is, de az igazi büszkeség, hogy Sallai Roland vezérletével az utódok nagyobb különbséggel, 4-0-ra nyertek az angolok ellen idegenben, mint hajdanán az Aranycsapat 6:3-as győzelme volt (…) A Ferencváros hét éve folyamatosan eléri az európai kupasorozatok csoportkörét, sőt az utóbbi években három alkalommal még a tavaszi kieséses szakaszba is eljutott. Ez a mai hallatlan erős európai klubfutballban kiemelkedő teljesítmény, amit köszönünk, és amihez gratulálunk a Ferencvárosnak.

Nagy eredménynek tartjuk azt is, hogy elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhető a magyar amatőr és professzionális labdarúgás a világ egyik legjobb infrastruktúrájával rendelkezik. Az elmúlt másfél évtizedben 1600 pályát építettünk és 3800 pályát újítottunk fel a sportszervezetekkel közösen. A regisztrált labdarúgók száma több mint háromszorosára, 300 ezerre nőtt. Az 5-14 éves gyerekek számára biztosított sportolási lehetőséggel 2010-ben 27, ma már több mint 140 ezren élnek.

Alapítása helyszínén avatott emléktáblát az MLSZ

A Magyar Labdarúgó Szövetség ma ünnepli megalapítása 125. évfordulóját. Ebből az alkalomból a szövetség vezetői és Marco Rossi szövetségi kapitány az Akadémia utcában avattak emléktáblát.

Tovább

Csányi Sándor beszédében hangsúlyozta, hogy az elmúlt évek munkája, szorgalma, erőfeszítései nem lettek volna elegendők a változáshoz, ha a szövetség és a labdarúgás – más sportágakkal együtt – nem kapott volna kiemelt figyelmet és jelentős támogatást a kormányzattól.

– Ezért köszönetünket fejezem ki a kormánynak, és személy szerint miniszterelnök úrnak, aki a sok támadás ellenére, politikai kockázatot is vállalva, kitartott a sport támogatása mellett – mondta Csányi Sándor. – Végül, de nem utolsó sorban, a labdarúgás nemzetközi szervezeteinek, a FIFA-nak és az UEFA-nak, és természetesen elsősorban a szervezetek elnökeinek, Infantino elnök úrnak és Ceferin elnök úrnak szeretném megköszönni azt a pénzügyi és szakmai támogatást, amely jelentősen hozzájárult az infrastruktúránk, képzési rendszerünk és szakmai munkánk fejlesztéséhez.

Csányi Sándort követően Aleksander Čeferin, az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) elnöke tartotta meg beszédét, felidézve a magyar futball meghatározó együttesét, az Aranycsapatot.

– Ma este visszagondolunk egy teljesen más megvilágításra, egy régi tv képernyőjének fényére, amikor először hallottuk azokat a neveket, akik előtt lerójuk a tiszteletünket. Mi ahhoz a generációhoz tartozunk, amely történeteken nőtt fel. Olyan történetekről, amelyek Puskás Ferencről szóltak, a nagyszerű magyar válogatottról, amelyet Jugoszláviában csak könnyűlovasságként ismertünk – mondta az UEFA elnöke. –  A magyar labdarúgás új felemelkedése, amelynek napjainkban vagyunk tanúi, igencsak megindító. Újra büszkeség és identitásforrássá válik a labdarúgás az országban. A válogatott nagy szívvel játszik, figyeltem, milyen fegyelmezetten, milyen jó elképzeléssel, és egy olyan szövetség támogatásával, amely pontosan tudja, merre is tart. A feltámadás nem véletlen, hanem hosszú távú vízió, befektetés eredménye.

Az UEFA elnöke után a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) elnöke vette át a szót, Gianni Infantino Magyarországot és a magyar futballt is méltatta.

– 125 év valóban olyasmi, amit méltó módon kell megünnepelni – kezdte beszédét Gianni Infantino, a FIFA elnöke. – Amikor az ember földet ér Budapesten, behajt a városba, megismeri gyönyörű utcáit, egyből érződik a történelem, a kultúra, látszódnak az épületek, az utcák, a gyönyörű hidak és érződik a nagyság. Ha ezt meglátjuk, és a labdarúgásra gondolunk, akkor mindannyian büszkék lehetünk arra, hogy mit ért el a magyar futball az elmúlt 125 év során. A labdarúgás története ezen elképesztő ország történetének szerves részévé vált. Talán három olyan válogatott van, amelyet az emberek világszerte fel tudnak idézni, még akkor is, ha ezek a csapatok nem nyertek világbajnoki címet. Az 1982-es Zico-féle Brazília, az 1974-es, Johan Cruyff fémjelezte Hollandia és Puskás Ferenc Magyarországa 1954-ből. Ha ez egyszer bekövetkezett az ötvenes években, ezzel az elképesztő játékosgenerációval, akkor semmi ok nincs, hogy ez miért ne következne be újra.

A beszédek mellett színvonalas előadások emelték az est fényét, a Fool Moon együttes fellépése és a magyar szabadalomnak nevezhető Quartzbox vizuális művészeti bemutatója is nagy sikert aratott a vendégek körében.

125 éves a Magyar Labdarúgó Szövetség

Az MLSZ-t, ahogy akkor hívták, a Magyar Labdarúgók Szövetségét 125 évvel ezelőtt, 1901. január 19-én alapították meg a hazai egyesületek képviselői Budapesten, az Akadémia utca 1. szám alatti István Főherceg Szálló különtermében.

Tovább