125 éves a Magyar Labdarúgó Szövetség

Fontos kielemni, hogy hazánkban a labdarúgók nem egy átfogó sportszervezeten keretein belül szerveződtek meg, hanem tudatosan törekedtek egy teljesen önálló labdarúgó-szövetség létrehozására. Ennek köszönhetően az 1901-es indulás Európa kontinentális részén egyedülállónak és úttörő jellegűnek számított.

Az alapító egyesületek a következők voltak: BAK, BEAC, BSC, BTC, Budai Ganzgyár, Ganz Vagongyár, "33" FC, MAC, MFC, MUE, Műegyetemi FC, Postás és az FTC. A labdarúgás hajnalán jártunk ekkor, az MLSZ a kontinentális Európában mindössze a kilencedik futballszövetség volt, míg Európán kívül ebben az időszakban csak elvétve, egy-két országban működött hivatalos nemzeti labdarúgó-szövetség.

Hetekkel később megrendezték az első bajnoki mérkőzést, majd 1902 őszén, Bécsben, az akkori Osztrák-Magyar Monarchia két országának csapata ma is hivatalosnak tartott, válogatott mérkőzést játszott egymással. Ez volt az első válogatott mérkőzés a kontinensünkön, az első olyan európai résztvevőkkel rendezett meccs, amelyen nem szerepelt valamelyik brit csapat.

Az azóta eltelt minden évtizedből kiemelhetünk egy–egy nagy sikert, egy korszakos pillanatot. Így az elsőből az első bajnoki mérkőzést, az 1910-es évekből az 1912-es stockholmi olimpia Vigaszdíj-tornájának megnyerését, a következő évtizedből a Ferencváros első KK-győzelmét vagy az Uruguayban a kétszeres olimpiai bajnok ellen aratott diadalát. Az 1930-as években nyerte meg az Újpest a Bajnokok Tornáját, s diadalmaskodott az első csak magyar KK-döntőben, s még fontosabb, hogy 1938-ban világbajnoki ezüstérmes lett a válogatott.

Az 1940-es éveket kettétörte a háború, de a második felében Gallowich Tibor lerakta az Aranycsapat alapjait, s a regionális kupasorozatokban szinte legyőzhetetlenné vált a válogatott. Az 1950-es éveket nem nehéz az Aranycsapat sikereivel azonosítani, az olimpiai győzelemmel, a római stadionavatón aratott diadallal és az azzal megnyert Európa-kupával, az angolok kétszeri kiütésével, a brazilok és az uruguayiak ellen 4:2-kkel elért világbajnoki döntővel.

Az 1960-as években két olimpiai bajnoki címet szerzett a magyar csapat, az A-válogatott negyedik lett az 1964-es kontinensbajnokságon és kétszer is a legjobb nyolc közé jutott a világbajnokságon. A Ferencváros 1965-ben megnyerte a VVK-t. A hetvenes években újra vb-résztvevő lett a magyar csapat, a nyolcvanas években a Videoton mindmáig utolsó magyar csapatként nemzetközi kupadöntőt játszott, Mezey György válogatottját pedig a mexikói Mundial előtt, 1985-ös eredményei alapján Európa legjobbjai között jegyezték. Az 1990-es évektől hanyatlás kezdődött az eredményesség tekintetében, melynek az elmúlt évtized vetett véget.

A 2016-os és a következő, 2021-es részben hazai rendezésű Európa-bajnokságra is kijutott a magyar válogatott, előbbin Bernd Storck vezetésével vett részt a csapat (sőt az első helyen tovább is jutott a csoportjából a nyolcaddöntőbe, úgy, hogy Gera Zoltán góljával és Dzsudzsák Balázs duplájával 3-3-as döntetlent játszott a későbbi aranyérmes portugálokkal), utóbbin pedig már Marco Rossi irányítása mellett. Sőt meglett a triplázás is: Marco Rossi együttese 2024-ben is részt vett a kontinensviadalon, miután veretlenül, elsőként zárt selejtezőcsoportjában.

A válogatott 2019 óta Európa egyik legkorszerűbb stadionjában, az új Puskás Arénában játssza mérkőzéseit, amelyben rendre telt ház, közel 60.000 néző buzdítja a nemzeti csapatot. A Puskás Arénában a bő hat év alatt Európa-bajnoki mérkőzéseket, UEFA Szuperkupa-döntőt és Európa-liga-döntőt is játszottak, 2026. május 30-án pedig itt rendezik az első számú európai klubsorozat, a Bajnokok Ligája döntőjét.

Az elmúlt évtizedben a teljes hazai futball-infrastruktúra megújult, ma már az élvonalbeli csapatok döntő része és jó néhány másodosztályú együttes új, minden igényt kielégítő stadionokban játszhatja a mérkőzéseit.