Stabil és erősödő a magyar labdarúgás gazdasági háttere

A rendkívül érdekes, informatív elemzések angol nyelven, teljes terjedelemben az alábbi linkeken érhetőek el:

UEFA: The European Club Footballing Landscape
FIFA: Global Transfer Market Report

A magyar labdarúgást érintő érdekességet külön is kiemeljük.

A klublicenc eljárásban bevezetett szigorú és következetes pénzügyi adminisztrációs adatszolgáltatási előírások eredményeként Magyarországon szabályozott, pontosan nyilvántartott a professzionális labdarúgás gazdasági helyzete, míg a nemzetközi átigazolásokat az új digitális rendszer, a TMS szabályozza. Az UEFA és a FIFA által elkészített részletes összegzés Magyarországra vonatkozó adatait az MLSZ apparátusának munkatársai biztosították a kiadványok szerkesztői számára.

A két jelentés több ponton is foglalkozik a professzionális klubok, bajnokságok gazdasági helyzetével. A kiadványokban található adatokból kiolvasható, hogy a labdarúgás világszerte egyre erősödő piac. Az európai klubok éves összbevétele több mint háromszorosára nőtt az évszázad eleje óta, és az elmúlt években is folyamatos volt a növekedés. Ezzel függ össze, hogy míg 2012-ben 2,7 milliárd dollárt költöttek világszerte átigazolásra a csapatok, addig 2017-ben már 6,37 milliárdot, vagyis öt év alatt több mint kétszeresére nőtt a sportágban játékosvásárlásra költött pénz. Ezzel párhuzamosan a játékosfizetések emelkedése is világszerte megfigyelhető folyamat, de ez a legtöbb európai országban – így Magyarországon is – kisebb mértékű, mint a klubok összes bevételének emelkedése.

A részletes adatokat elemezve megállapítható, hogy a magyar labdarúgás – ellentétben az elmúlt évtizedek gyakorlatával – a nemzetközi trendekkel egyező irányú pályára állt.

– Korábban nem egyszer előfordult, hogy egy vagy több első- és másodosztályú klub, esetenként bajnokság közben fizetésképtelenné vált, csődöt jelentett, mely gazdasági és versenyügyi problémákat is felvetett. Mára a klubok gazdasági helyzete stabilizálódott.

– Míg a magyar bajnokságba korábban gyengébb képességű vagy alacsonyabb futballkultúrákból érkező légiósok igazoltak, addig az elmúlt években már olyan játékosok is érkeztek hazánkba, akik kiemelkedő tudásukkal jelentősen emelik a bajnokság színvonalát. A FIFA jelentéséből kiderül, hogy az elmúlt idényben kilenc alkalommal is 300 ezer dollárt meghaladó összegért igazolt játékos más ország bajnokságából Magyarországra. Fontos kiemelni, hogy a növekvő átigazolási díjak fizetése majdnem minden első osztályú klubot érint, azaz általánosan jellemzi a magyar élvonal működését. Ennél is lényegesebb az a körülmény, hogy a játékosértékesítésekből befolyó bevételek viszont továbbra is meghaladják a játékosvásárlásokra költött összegeket, és a bevételek növekedésének mértéke meghaladja a játékosok átlagbér-emelkedésének mértékét is. Ez azt jelenti, hogy a klubok a korábbinál nagyobb összeget költhetnek más célokra, így például utánpótlás-nevelésre és pénzügyi tartalékok képzésére is lehetőség nyílik.

– Az UEFA összeállításából kiderül, hogy a kelet-európai országok bajnokságaira a nézőszám csökkenése volt jellemző az elmúlt időszakban. A magyar bajnokság nem tudott ugyan teljesen szembe menni ezzel a trenddel, de a stagnálással is jobb eredményt ért el ebben a szegmensben, mint a régió legtöbb országa.

– Az UEFA által közzétett jelentés tartalmazza a klubok által személyi jellegű ráfordításokra költött összegeket. Ezekből az adatokból kiindulva az elmúlt napokban több sajtóorgánumban megjelent olyan elemzés, amely a valóságosnál magasabb összegben mutatja be a magyar élvonalban alkalmazott labdarúgók bérezését. Ezek a számítások ugyan az MLSZ által megadott összesített adatokból indultak ki, azonban helytelen feltételezéseket alkalmaznak a játékosok számának vonatkozásában. A pillanatnyilag az első csapat keretéhez tartozó labdarúgókon felül ugyanis az NB III-as vagy alacsonyabb osztályban szereplő tartalékcsapat, és sok esetben az utánpótlás akadémia szerződtetett játékosai is jellemzően ugyanabban a gazdasági társaságban állnak alkalmazásban. Becsléseink szerint a fentiek figyelembe vételével a valós adat a havi nettó egymillió forintos átlagot sem éri el, amely összeg tartalmazza az alapbért és a teljesítményalapú kifizetéseket is.