Sándor-nap Dániában

A magyar válogatott túrája harmadik mérkőzését játszotta Koppenhágában, előtte Norvégiában 5:0-ra, Svédországban 7:3-ra győzött. Sejteni lehetett, hogy a dán válogatott sem okoz majd nagy gondot. A két ország együttesei egyébként akkor játszottak először hivatalos mérkőzésen egymással. A magyar labdarúgás ugyanakkor ettől függetlenül 'jelen volt' Dániában is: a harmincas évek két válogatott labdarúgója, Toldi Géza és Szendrődi Lajos, valamint az itthon a Szentlőrici AC együttesét irányító Nagy János is az ottani élvonalban dolgozott. Mi több: az Aarhusszel 1955-ben aztán duplázó Toldi Gézát Dánia legjobb edzőjeként ünnepelték, az ő játékosaira épült a dán válogatott.

A válogatott jáékosai legalább olyan jó hírét költötték a magyar labdarúgásnak, mint a Fradi egykori legendája. Mind a két félidőben három gólt lőttek Henriksem kapusnak, simán, 6:0-ra győztek. A pécsi kapuson, Danka Imrén kívül ezen a találkozón már olyan futballisták játszottak, akik vagy az Aranycsapat alaptizenegyébe tartoztak, vagy a közvetlen 'holdudvarba': Buzánszky Jenő, Lóránt Gyula, Várhidi Pál, Bozsik József, Szojka Ferenc, Sándor Károly, Kocsis Sándor, Palotás Péter, Puskás Ferenc, Hidegkuti Nándor és a csereként középcsatárnak beálló Csordás Lajos. Sándor „Csikar” először szerzett mesterhármast a válogatottban, Kocsis Sándor két, Palotás Péter egy gólt tett be a közösbe – így jött ki a hat.

1983-ban már nem érdemelt ilyen kitünő osztályzatot a teljesítményére a válogatott. A görögök akkoriban mumusfélének számítottak, az 1976-tól ellenük játszott négy meccsből csak egyet sikerült megnyerni. De éppen az 1977-es budapesti 3-0 mutatta, lenne mit keresni ellenük. Igaz, hogy a görög csapat 1980-ban szerepelt az Európa-bajnokság nyolcas döntőjében (éppen a magyar csoportból kijutva), de a mi válogattunk meg az 1982-es világbajnokságon járt. A vb óta játszott mérkőzések eredményei (a törökök ellen 5-0, a franciák ellen 0-1, a luxemburgiak ellen kétszer 6-2, a portugálok ellen 0-0, az angolok ellen 0-2) a papírformát igazolták, ezért is volt reményteli, hátha sikerül jólfolytatni az Eb-selejtező-sorozatot. Mészöly Kálmán első kapitányi korszakának utolsó hazai meccse lett ez a találkozó, a Szőke Szikla a Zsiborás – Martos (Jancsika), Kardos, Kocsis I., Varga J. – Ebedli, Garaba, Póczik – Bodonyi (Szokolai), Nyilasi, Hajszán csapatot játszatta.

A görögök már a 16. percben vezettek, leghíresebb játékosuk, Nikosz Anasztopulosz góljával. Nyilasi Tibor még kiegyenlítette a 24. percben, de aztán jöttek a görögök: előbb Jorgosz Kosztikosz, majd a második félidő elején Papajoannu is bevette a négyéves szünet után a válogatottba visszatérő Zsiborás Gábor kapuját. Hajszán Gyula ugyan szépített a 88. percben, de ez már nem sokat számított. Sejteni lehetett, hogy ez a vereség nagyon rosszul jön majd a végelszánolásnál. S akkor még nem is a dánokra, hanem az angolokra figyeltünk leginkább…