Politika, gyűlölet, üzengetés? - Ne a stadionokban!
Az MLSZ Fegyelmi Bizottságának döntéseit az utóbbi hónapokban több bírálat érte, elsősorban a szurkolók részéről, akik esetenként nem értették a kiszabott büntetések okát.
A büntetések megértésében segítséget nyújthat az MLSZ Fegyelmi Szabályzata (FSZ), amely egyértelműen rendelkezik a kiszabható büntetési okairól, a büntetési tételek mértékéről, valamint a büntetések enyhítésénél vagy súlyosbításánál alkalmazható alapelvekről is. Így például a nézőtéren tapasztalt rasszista, politikai, gyűlöletkeltő megnyilvánulások esetén enyhébb esetben minimum 300 ezer forintos, súlyosabb esetben, visszaeső sportszervezet esetében akár több milliós is lehet a büntetési tétel (az összegeket az enyhítő körülmények, például a sportszerű szurkolásra való figyelmeztetés, az elkövetők kiemelése, velük szemben indított eljárás csökkentheti). Az MLSZ célja az, hogy minden labdarúgó-mérkőzés kizárólag a futballról, sportról szóljon. A klubok nem azért szervezik a mérkőzéseket, hogy a lelátóra érkező nézők politikai, társadalmi üzeneteket fogalmazzanak meg. A szövetség nem kívánja mérlegelni, ki mit, miért írt ki, az alaptétel az, aki egy sporteseményre érkezik, az tisztán sporteseményen vesz részt, ahol semmi más törekvésnek nincs helye.
Az MLSZ versenyrendszerében résztvevő sportszervezetek tisztában vannak a vétségekkel és a kiszabható büntetésekkel is, hiszen a nevezéskor elfogadják a szövetség fegyelmi szabályzatát. A nevezés egyben azt is jelenti, hogy a sportszervezetek részesülnek a bajnokság jelentős központi bevételéből.
A FEB utóbbi hónapokban hozott döntéseit legtöbbször a nézőtéri megnyilvánulások miatt kiszabott büntetések kapcsán bírálják. Pedig az FSZ egyértelműen fogalmaz: "Fegyelmi vétséget követ el, aki nagy nyilvánosság előtt az emberi méltóságot az által sérti, hogy mást, vagy másokat a nemzeti, etnikai, faji, vallási vagy a lakosság egyes csoportjaihoz való tartozás miatt becsmérel vagy megaláz. A Fegyelmi Bizottság köteles eljárni azon labdarúgóval vagy sportszakemberrel szemben, aki a labdarúgással összefüggésben bárkit nyilvánosan, súlyosan becsületsértő kifejezésekkel illet, faj, bőrszín, nyelv, vallás, vagy földrajzi hovatartozása miatt.
Fegyelmi vétséget követnek el azok a nézők vagy egyéb résztvevők, akik gyűlöletkeltő és/vagy rasszista kifejezéseket használnak, illetve ilyen tartalmú jelszót, jelmondatot hordozó táblát (papír, vagy szövetszalagot is) helyeznek ki, vagy vétkesek bármilyen egyéb hátrányos megkülönböztetést tartalmazó, gyűlöletkeltő és/vagy másokban félelmet keltő, vagy másokat megbotránkoztató viselkedésben a mérkőzés előtt, alatt és után."
A Fegyelmi Bizottság (FEB) ülésein a játékvezetők, a mérkőzés szövetségi ellenőrei valamint szövetségi biztonsági ellenőrei által leadott jegyzőkönyvek alapján indít eljárást a szabályszegő játékosok, sportszakemberek, sportszervezetek ellen. A Fegyelmi Bizottság a rendelkezésére álló ellenőri jelentések alapján - ha szükséges, a televíziós közvetítések vágatlan felvételeinek felhasználásával - zárt tanácsülésen, tanácskozás után, szavazással hozza meg határozatát a szabályzatban lefektetett elvek alapján. Aki ellen fegyelmi eljárás indult, jogosult arra, hogy tárgyalást kérjen, vagyis az elrendelés okát, annak tartalmát pontosan megismerje, kérdéseket és észrevételeket tegyen, valamint a fegyelmi eljárás szabályai által meghatározott eljárás során személyesen jelen legyen, ismertesse saját érveit, meglátásait.
Az OTP Bank Liga 1-12. fordulóiban 120 esetben szabott ki fegyelmi büntetést a bizottság. A vezető ok (26 alkalommal) a nézők nem megfelelő viselkedése volt, a második helyen áll (24 alkalom) a játékosok pályán elkövetett sportszerűtlensége (pl. két sárga lap utáni kiállítás). Kilenc esetben rasszista megnyilvánulás, nyolc esetben a mérkőzés rendjének megzavarása (pl. pirotechnika használata, tárgyak bedobálása), hét esetben sportszakemberhez nem méltó magatartás volt a büntetés oka. A legtöbb büntetést a Ferencváros kapta (12 esetben), a legkevesebbet az MTK Budapest (1 esetben).
A fegyelmi határozatok ellen az idény kezdete óta négy esetben fellebbeztek az érintettek, a Fellebbviteli Bizottság két alkalommal helybenhagyta a FEB döntését, egy esetben enyhítette (felfüggesztette), egy esetben pedig súlyosbította azt.
A magyar labdarúgás fejlesztése sokat emlegetett kérdés. Abban mindenki egyetért, hogy a futballunk csak akkor lép előre, ha növekszik a szurkolói tömegbázis is, márpedig egyértelmű, hogy a sportszakemberek, nézők kulturálatlan viselkedése a mai napig visszatartó erőt jelenthet, és ami hasonlóan nagy probléma: csöndes, de jelentős azon tömeg is, amelynek tagjait a helyszíneken keseríti el a nem megfelelő nézőtéri viselkedés. Bármilyen módon próbálják is tévesen, manipulatívan beállítani az MLSZ törekvéseit, aki rendszeresen jár hazai futballmérkőzésekre, pontosan érti, hogy a szövetség és a klubok milyen viselkedési formákkal szemben kívánnak fellépni, és melyek azok, amelyeknek a jövőben is van létjogosultsága a stadionokban.
A Gyűlölet nem pálya kampány egyértelművé teszi a klubok azon törekvését, hogy a szenvedélyes szurkolás a játék része, a gyűlölet viszont nem.
Az MLSZ versenyrendszerében résztvevő sportszervezetek tisztában vannak a vétségekkel és a kiszabható büntetésekkel is, hiszen a nevezéskor elfogadják a szövetség fegyelmi szabályzatát. A nevezés egyben azt is jelenti, hogy a sportszervezetek részesülnek a bajnokság jelentős központi bevételéből.
A FEB utóbbi hónapokban hozott döntéseit legtöbbször a nézőtéri megnyilvánulások miatt kiszabott büntetések kapcsán bírálják. Pedig az FSZ egyértelműen fogalmaz: "Fegyelmi vétséget követ el, aki nagy nyilvánosság előtt az emberi méltóságot az által sérti, hogy mást, vagy másokat a nemzeti, etnikai, faji, vallási vagy a lakosság egyes csoportjaihoz való tartozás miatt becsmérel vagy megaláz. A Fegyelmi Bizottság köteles eljárni azon labdarúgóval vagy sportszakemberrel szemben, aki a labdarúgással összefüggésben bárkit nyilvánosan, súlyosan becsületsértő kifejezésekkel illet, faj, bőrszín, nyelv, vallás, vagy földrajzi hovatartozása miatt.
Fegyelmi vétséget követnek el azok a nézők vagy egyéb résztvevők, akik gyűlöletkeltő és/vagy rasszista kifejezéseket használnak, illetve ilyen tartalmú jelszót, jelmondatot hordozó táblát (papír, vagy szövetszalagot is) helyeznek ki, vagy vétkesek bármilyen egyéb hátrányos megkülönböztetést tartalmazó, gyűlöletkeltő és/vagy másokban félelmet keltő, vagy másokat megbotránkoztató viselkedésben a mérkőzés előtt, alatt és után."
A Fegyelmi Bizottság (FEB) ülésein a játékvezetők, a mérkőzés szövetségi ellenőrei valamint szövetségi biztonsági ellenőrei által leadott jegyzőkönyvek alapján indít eljárást a szabályszegő játékosok, sportszakemberek, sportszervezetek ellen. A Fegyelmi Bizottság a rendelkezésére álló ellenőri jelentések alapján - ha szükséges, a televíziós közvetítések vágatlan felvételeinek felhasználásával - zárt tanácsülésen, tanácskozás után, szavazással hozza meg határozatát a szabályzatban lefektetett elvek alapján. Aki ellen fegyelmi eljárás indult, jogosult arra, hogy tárgyalást kérjen, vagyis az elrendelés okát, annak tartalmát pontosan megismerje, kérdéseket és észrevételeket tegyen, valamint a fegyelmi eljárás szabályai által meghatározott eljárás során személyesen jelen legyen, ismertesse saját érveit, meglátásait.
Az OTP Bank Liga 1-12. fordulóiban 120 esetben szabott ki fegyelmi büntetést a bizottság. A vezető ok (26 alkalommal) a nézők nem megfelelő viselkedése volt, a második helyen áll (24 alkalom) a játékosok pályán elkövetett sportszerűtlensége (pl. két sárga lap utáni kiállítás). Kilenc esetben rasszista megnyilvánulás, nyolc esetben a mérkőzés rendjének megzavarása (pl. pirotechnika használata, tárgyak bedobálása), hét esetben sportszakemberhez nem méltó magatartás volt a büntetés oka. A legtöbb büntetést a Ferencváros kapta (12 esetben), a legkevesebbet az MTK Budapest (1 esetben).
A fegyelmi határozatok ellen az idény kezdete óta négy esetben fellebbeztek az érintettek, a Fellebbviteli Bizottság két alkalommal helybenhagyta a FEB döntését, egy esetben enyhítette (felfüggesztette), egy esetben pedig súlyosbította azt.
A magyar labdarúgás fejlesztése sokat emlegetett kérdés. Abban mindenki egyetért, hogy a futballunk csak akkor lép előre, ha növekszik a szurkolói tömegbázis is, márpedig egyértelmű, hogy a sportszakemberek, nézők kulturálatlan viselkedése a mai napig visszatartó erőt jelenthet, és ami hasonlóan nagy probléma: csöndes, de jelentős azon tömeg is, amelynek tagjait a helyszíneken keseríti el a nem megfelelő nézőtéri viselkedés. Bármilyen módon próbálják is tévesen, manipulatívan beállítani az MLSZ törekvéseit, aki rendszeresen jár hazai futballmérkőzésekre, pontosan érti, hogy a szövetség és a klubok milyen viselkedési formákkal szemben kívánnak fellépni, és melyek azok, amelyeknek a jövőben is van létjogosultsága a stadionokban.
A Gyűlölet nem pálya kampány egyértelművé teszi a klubok azon törekvését, hogy a szenvedélyes szurkolás a játék része, a gyűlölet viszont nem.