Megjelent a Professzionális Futballkörkép legújabb kiadása
A Professzionális Futballkörkép célja, hogy átfogó képet nyújtson a magyar hivatásos labdarúgás gazdasági, sportszakmai és szervezeti működéséről, helyzetéről. A 2023–2024-es szezontól kezdve két részre, egy sportszakmai elemzésre és egy pénzügyi tematikájú összefoglalásra, vált a kiadvány, amelynek legújabb kiadásában az OTP Bank Liga 2024–2025-ös idényének sportszakmai elemzése, illetve a férfi A-válogatott 2024-ben és 2025-ben lejátszott Nemzetek Ligája mérkőzései kaptak helyet.
A kiadvánnyal a szövetség ismét helyzetértékelést kíván nyújtani a hazai első osztály alapvető sportszakmai jellegzetességeiről, valamint további olyan területekről, amelyeket kiemelt fontosságúnak tart. Emellett fontos része a legújabb a férfi A-válogatott teljesítményének szakmai elemzése. A kiadvány szerkesztői a már alkalmazott módszertant és nemzetközi összehasonlítási mintát követték, hogy mind az időbeli, mind pedig a kontextusba helyezett összehasonlíthatóságot megkönnyítsék.
A Professzionális Futballkörkép legújabb száma
Néhány figyelemreméltó tény és megállapítás:
– A nézők nagy örömére a mérkőzések 70 százalékán már az első félidőben született legalább egy gól, a találkozók azonban ennek ellenére sem voltak lefutottak, az esetek 26 százalékában csak az utolsó negyedórában alakult ki a végeredmény.
– Régiós összevetésben csak Horvátországban játszott kevesebb légiós, mint az NB I-ben. Ami viszont a külföldi játékosok játékperceit illeti, egyetlen országban alacsonyabb az egy légiós átlagos játékperce a nemzetközi minta országa közül, mint az NB I-ben.
– Az idényben az előző három szezonhoz képest magasabb értéket ért el a fiatal magyar játékosok játékperce, hiszen ezek a labdarúgók összesen 36 731 percet töltöttek a pályán a szezon során. Ez az érték 11 ezer perccel több, mint a 2023/2024-es szezon értéke. Összesen 64 fiatal magyar játékos kapott lehetőséget, akik átlagosan 574 percet töltöttek a pályán, ami szintén a legmagasabb értéknek számít az elmúlt négy szezont vizsgálva.
– Ha a külföldön futballozó magyarokat vizsgáljuk, akkor azt láthatjuk, hogy 22 olyan labdarúgónk van, aki a tíz legerősebb bajnokság első osztályában, vagy az öt legerősebb küzdelemsorozat második ligájában szerepel, amely adat elmarad nemzetközi minta országainak számaitól.
– A különböző mutatók alapján a legtöbb esetben a Ferencváros és a Paks csapata emelkedett ki a mezőnyből. A Ferencvárosra egy sok passzal operáló, lassabb támadásépítésre alapozó játékstílus volt jellemző, míg a Paks inkább a támadások gyors befejezésére helyezte a fókuszt. Mindkét csapat nagy hangsúlyt fektetett a letámadásra, és a labda minél magasabban történő visszaszerzésére.
– Góllövésben Böde Dániel (Paks), Bárány Donát (DVSC) és Marin Jurina (MTK), az előkészítésben Nagy Zsolt (Puskás Akadémia) és Dzsudzsák Balázs (DVSC), míg a beadások darabszámában Osváth Attila (Paks) jeleskedett. A gólokat és gólpasszokat figyelembe véve a fiatal magyarok közül Dénes Csanád Vilmost (ZTE), Jurek Gábort (DVTK) és Tóth Alexet (FTC) lehet kiemelni. A kapusoknál fontos megemlíteni Pécsi Ármint (Puskás Akadémia), aki azóta már a Premier League-ben szereplő Liverpool csapatához szerződött.
– A férfi A-válogatott a Törökország elleni rájátszásban búcsúzott a Nemzetek Ligája A divíziójától, a sorozatban a legtöbb időt Szoboszlai Domonik és Orbán Willi töltötte a pályán, a legtöbb gólt Szoboszlai Dominik szerezte, a legtöbb gólpasszt Nagy Zsolt adta.
– Az elmúlt három és fél évben két és félszeresére nőtt a válogatott keretében szereplő játékosok becsült piaci összértéke, illetve megduplázódott az egymillió euró feletti becsült piaci értékkel rendelkező játékosok száma.
Letölthető dokumentumok
A hírkategória további hírei
2025-12-02 14:08:56
Felavatták Bozsik József egész alakos bronzszobrát
2025-11-28 12:31:06
Telkiben alakult meg a South-East Football Medical Forum
2025-11-28 07:54:18
100 éve született Bozsik József
2025-11-25 18:43:10











