Még Maradona tizenegyesét is kivédte!
Ma, január 9-én ünnepli a 60. születésnapját Kakas László, korábbi válogatott kapus.
A Heves megyei Ecséden született, s csak nehezen fedezték fel. A helyi csapatban kezdett védeni (Ecsédi SK, 1972–73), majd a Petőfibányai Bányász hálóját őrizte, illetve katonaként a Honvéd Gáspár SE bakája volt. 1976 és 1979 között az Eger SE csapatában védett, a klubnál különleges „mentorra” akadt a csapat első számú kapusa, Csank János személyében.
Huszonöt éves korában új fejezet kezdődött a pályafutásában, a Ferencvárosi Torna Club szerződtette. 1979 novemberében védett először a zöld-fehéreknél, majd aztán bemutatkozott bajnoki mérkőzésen is. Nem akármilyen körülmények között: az örökrangadón, az MTK-VM ellen. Elutazhatott a csapat dél-amerikai túrájára, ami az ő számára arról (is) emlékezetes maradt, hogy az Argentinos Juniors elleni találkozón kivédte az ifjú Diego Maradona tizenegyesét.
Az 1980–1981-es idényben – Zsiborás Gábor sérülése után – ő lett az első számú kapus, a 34 fordulóból 33-ban védve segítette a Novák Dezső által irányított együttest a bajnoki címhez. 1982 végéig védett a Ferencvárosban, az aranyat két ezüstös idény követte. 1982 elején két találkozón védett az A-válogatottban, mindkettőt Új-Zélandon, a helyiek ellen, 2-1-re megnyert találkozón.
Átigazolása után a Vasast erősítette, az Angyalföldön töltött bő négy idény legnagyobb sikere egy MNK-győzelem volt, 1986-ban. Utána egy szezont az Újpesti Dózsában töltött, aztán a Veszprém színeiben zárta le pályafutását.
A búcsú után több mint két évtizeden keresztül kapusedzőként dolgozott, az utódok a megmondhatói, ebben is az ország legjobbjai közé tartozott. A BVSC, az Újpesti Dózsa, a Csepel, az MTK, majd a Ferencváros kapusait segítette, sőt, közben három korszakban a válogatottnál is tevékenykedett. Az utóbbi időben a csákvári és a soroksári kapusokat edzette, illetve edzi.
Huszonöt éves korában új fejezet kezdődött a pályafutásában, a Ferencvárosi Torna Club szerződtette. 1979 novemberében védett először a zöld-fehéreknél, majd aztán bemutatkozott bajnoki mérkőzésen is. Nem akármilyen körülmények között: az örökrangadón, az MTK-VM ellen. Elutazhatott a csapat dél-amerikai túrájára, ami az ő számára arról (is) emlékezetes maradt, hogy az Argentinos Juniors elleni találkozón kivédte az ifjú Diego Maradona tizenegyesét.
Az 1980–1981-es idényben – Zsiborás Gábor sérülése után – ő lett az első számú kapus, a 34 fordulóból 33-ban védve segítette a Novák Dezső által irányított együttest a bajnoki címhez. 1982 végéig védett a Ferencvárosban, az aranyat két ezüstös idény követte. 1982 elején két találkozón védett az A-válogatottban, mindkettőt Új-Zélandon, a helyiek ellen, 2-1-re megnyert találkozón.
Átigazolása után a Vasast erősítette, az Angyalföldön töltött bő négy idény legnagyobb sikere egy MNK-győzelem volt, 1986-ban. Utána egy szezont az Újpesti Dózsában töltött, aztán a Veszprém színeiben zárta le pályafutását.
A búcsú után több mint két évtizeden keresztül kapusedzőként dolgozott, az utódok a megmondhatói, ebben is az ország legjobbjai közé tartozott. A BVSC, az Újpesti Dózsa, a Csepel, az MTK, majd a Ferencváros kapusait segítette, sőt, közben három korszakban a válogatottnál is tevékenykedett. Az utóbbi időben a csákvári és a soroksári kapusokat edzette, illetve edzi.