Ma 75 éves Szűcs Lajos

2018. december. 10., 10:27   |    

Ma 75 éves Szűcs Lajos

Ma ünnepli a hetvenötödik születésnapját Szűcs Lajos korábbi 37-szeres válogatott, olimpiai bajnok, világválogatott labdarúgó.

Az erő… Az egykori világválogatott játékának mindig meghatározó faktora volt. Ahogyan Lakat T. Károly írta róla az MLSZ által kiadott „Válogatott gyűjtemény” című könyvben, azt fejtegetve, hogy Szűcs a régi balfedezetek azon típusához tartozott, akiket senki sem a játékszervezéssel akart megbízni. Mégis pillérei lettek csapatuknak.„Valami hasonlót csinált Zakariás József az Aranycsapatban, Szűcs Lajos a Ferencvárosban, a Bp. Honvédben és a nemzeti 11-ben, valamint Berendy Pál a Vasasban és szintén címeres mezben.

Nem csinálhatták rosszul, amit csináltak (arról már nem is beszélve, hogy a csapaton belül milyen rangra és méretes tekintélyre tettek szert ennek a feladatnak a megoldásával), hiszen Szűcs Lajos a világválogatottságig vitte, Berendy Botond pedig a mezőny legjobbja tudott lenni a Népstadionban egy olyan Vasas–Real Madrid BEK-mérkőzésen, amelyen Alfredo Di Stéfanót kellett őriznie! (S ezek természetesen csak kiragadott példák a nevezettek pályafutásából.)

A futball jellegének alapvetően védekező típusúvá válásával történt, hogy a legjobb emberfogó balfedezetekből a középhátvéd mellé visszahúzódó, beállósnak hívott poszt betöltői lettek. Ugyanúgy ki kellett kapcsolniuk a szemben állók legjobb csatárát, de még a középhátvéd bizonyos fokú tehermentesítése is rájuk hárult. (Például Mészöly esetében: amikor a Szőke Szikla felment egy-egy szöglethez fejelni, vagy szabadrúgás elvégezni.) Ilyenformán a beállósok gyakrabban jutottak szerephez közvetlenül a védelem tengelyében.

A szerepkör kifogástalan betöltéséhez óriási munkabírásra, hatalmas akaraterőre, lankadatlan koncentrálókészségre, az átlagosnál sokkal jobb ütemérzékre, kiemelkedő szerelni-, és fejelni tudásra volt szükség. Egy rossz passzt, egy elhibázott kapuralövést mindenki megbocsájtott a balfedezeteknek, de ha az őrizetükre bízott csatár akár csak egyszer kiszabadult a szorításukból, (uram bocsá’ még gólt is szerzett) az a „6-os” egyszemélyi felelőssége volt. Hiszen akkoriban még nem ismerte a futballvilág a „mindenki támad, mindenki védekezik”, azaz a kollektív felelősség elvét és gyakorlatát.”

Szűcs Lajos 1943. december 10-én született a ma Szerbiához tartozó, 1941-ben visszatért vajdasági Apatinban. Újpesten nőtt fel, s kezdett el futballozni 13 évesen – természetesen a Dózsában. Úgy festett, ott lesz majd élvonalbeli játékos, miután már az ifjúsági válogatottba is bekerült. Ám az 1962-es UEFA-tornáról hazatérve kiderült, a lila-fehérek nem tartanak igényt a játékára… Buzánszky Jenő révén Dorogra került, a bányászcsapat színeiben mutatkozott be az élvonalban, s játszott le 61 bajnoki találkozót, majd 1966 elején a Ferencváros játékosa lett. Pályafutása legszebb éveit töltötte zöld-fehérben, részese volt 1967-ben és 1968-ban Lakat Károly irányításával elért minden nagy sikernek. Két bajnoki cím, VVK-döntő jelezte, minden idők egyik legerősebb Fradija tündököl. Szűcs Lajos 1967-ben bekerült az A-válogatottba, s közben játszott a klubedzője által dirigált olimpiai csapatban.

Nem is akárhogy: Lakat doktor megvédte a legénységgel a tokiói olimpián megszerzett aranyérmet, Mexikóvárosban is nyert. Szűcs Lajos volt a jók között a legjobb: a Guatemala elleni elődöntőt fejes góljával eldöntő beállóst a torna legjobb játékosának választották. Remeklése (egyik) jutalma meghívó volt a világválogatottba: 1968 novemberében (Albert Flórián, Novák Dezső és Farkas János társaságában) játszott a brazilok ellen, Rio de Janeiróban, a FIFA-csapatban.

1969 végén a Ferencváros nem adta ki a Bp. Honvédnak, Szűcs Lajos az akkori szabályok szerint egyéves kihagyásra kényszerült. 1971-ben játszott csak újra bajnokit, az esztendő végén másodszor is megválasztotta az MLSZ az Év játékosának. A katonacsapatból került be 1972-ben az olimpiai ezüstérmet nyerő, s előtte az Eb négyes döntőjébe került válogatottba. 1977-ig 180 bajnokit játszott piros-fehérben, majd a Vasas Izzó együttesében is szerepelt az élvonalban. Pályafutását a Fradi-rajongó Vértes Árpád csapatában, Hévízen zárta le.

Élete az elmúlt évtizedekben is a Ferencvároshoz kötődött, 1980 és 1995 között a klub utánpótlás, tartalék és ifjúsági edzője illetve alkalmanként a felnőtt csapat pályaedzője volt.


Címkék:

A hírkategória további hírei

Főszponzoraink

  • Adidas
  • OTP Bank

Szponzoraink

  • Merkantil Bank
  • Groupama Biztosító
  • MOL
  • Förch
  • Jet Sol