Két szakma kiválósága – nyolcvanéves Bödör László

1933. augusztus 17-én Budapesten született, de aztán egy kicsit északabbra érett jó futballistává. 1954-55-ben az Esztergomi Vasas, majd 1956-ban a Dorogi Bányász játékosa volt. Az 1957-es félidényes bajnokságot már az MTK-ban kezdte, s mondhatni a legjobbkor érkezett, mert a kék-fehérek ezüstéremmel zárták a bajnokságot. Egy évvel később a 14 találkozón szerephez jutott Bödör a társaival már bajnoki címet ünnepelhetett.

A hatvanas évek aztán a kupaszereplések jegyében zajlottak, miközben 1963-ig még háromszor végzett a bajnoki dobogón a csapat. (1959 és 1963 ezüst, 1961 bronz.) A kék-fehérek 1962-ben bejutottak a VVK, azaz a Vásárvárosok Kupája elődöntőjébe, 1963-ban megnyerték a Közép-Európa-kupát, s történetük legnagyobb nemzetközi sikerét elérve 1964-ben döntőt játszhattak a Kupagyőztesek Európa-kupájában. Jól helytálltak a Sporting CP elleni fináléban is, ám az első, 3:3-ra végződött mérkőzés után az ismétlés egy súlyos kapushiba után a portugálok javára dőlt el. Bödör László minden sikernek részese volt ebben a korszakban, 177 bajnoki találkozón 61 gólt szerzett.

1961-ben, az egyiptomi túrán az A-válogatottban is szerepelt. 1962-ben tagja volt a chilei világbajnokságra nevezett keretnek, de pályára nem lépett. 1967-ben Debrecenbe igazolt, a helyi vasutasklubban zárta pályafutását.

Már 1956-tól esztergályos kisiparosként dolgozott. Nemcsak a futballnak, ennek a szakmának is kiválósága lett. Hetvenöt évesen, 2008-ban aranykoszorút kapott a Józsefvárosi Képviselőtestülettől hosszas, a kerületben folytatott kisipari tevékenységéért.

---