Jubileumi válogatott: visszavágtak Ungváron az ukránok
A magyar jubileumi válogatott kedden délután Ungváron mérkőzött meg az ukránok öregfiúk-válogatottjával, az 1992-es ukrán-magyar mérkőzés 25. évfordulója alkalmából.
Az 1992-es ukrán-magyar válogatott mérkőzés történelmi jelentőségű volt az ukránok számára: a mieink ellen játszotta első nemzetközi meccsét a szomszédos ország nemzeti csapata. Negyed évszázaddal ezelőtt a mieink Kiprich József duplájával és Sallói István góljával 3-1-re nyerni tudtak, majd négy hónappal később, Nyíregyházán ismét legyőzték Ukrajnát, akkor 2-1-re.
A magyar csapat tagjai hétfőn találkoztak egymással, és egynapos "edzőtáborba" vonultak Nyíregyházán, ahol a jubileumi mérkőzésen az együttest irányító korábbi szövetségi kapitány, Gellei Imre délután megbeszélést, majd edzést tartott a játékosoknak, akik jó hangulatú egymás közti játékkal készültek fel az ungvári összecsapásra.
Az 1992-es ukrán-magyar mérkőzés napja ma már az ukrán labdarúgás napja is egyben, részben ennek köszönhetően óriási érdeklődés övezte a találkozót, mintegy 6000 néző látogatott ki a mérkőzésre, amelyre elutazott Csányi Sándor, az MLSZ elnöke is, és a meccs előtt az ukrán szövetség vezetőjével, Andrij Pavelkóval találkozott. A mérkőzés felvezetéseként emléktáblát avattak az ungvári stadion bejáratánál a 25 évvel ezelőtti meccs tiszteletére, majd a két elnök is köszöntötte a nézőket. Csányi Sándor a kezdő sípszó előtt rövid beszédében kiemelte, hogy a két szövetség nagyszerű kapcsolatot ápol egymással, ennek egyik bizonyítéka ez a jubileumi mérkőzés, de az is, hogy az MLSZ támogatja a kárpátaljai labdarúgást.
A találkozó előtt Andrij Pavelko ajándékot adott át a 25 évvel ezelőtti meccs szervezőinek, köztük a magyar delegációval tartó Laczkó Mihály volt MLSZ-elnöknek, illetve Magyar Zoltánnak és Varga Sándornak.
Gellei Imre az Andrusch József - Mónos Tamás, Telek András, Mészöly Géza, Cseh András - Halmai Gábor, Márton Gábor - Dombi Tibor, Détári Lajos, Tököli Attila - Sallói István összetételű tizenegyet küldte pályára, csereként Fehér Csaba, Vincze Ottó, Sallai Sándor, Waltner Róbert, Vlaszák Géza, Jenei Sándor, Véber György és Éger László állt be. Az ukránok jobban felkészültek a mérkőzésre, több fiatallal álltak fel, mint a mieink, ennek tudható be, hogy gyorsaságban felülmúlták a mieinket, és 3-1-re megnyerték a találkozót. A gólokat Andrij Vorobej, Ivan Hecko, Serhiy Lazarenko és Fehér Csaba szerezték.
- Magam is meglepődtem, mennyire örültek egymásnak a játékosok, és milyen gyorsan újraértelmeződtek a régi barátságok az egykori csapattársak között - fogalmazott Gellei Imre a túra végén. - Végig a jó hangulat, a baráti légkör jellemezte a túrát, és az ukrajnai szervezők is kitettek magukért, nagyon barátságos fogadtatásban részesültünk. A játékosok nagyszerű hozzáállását már a meghívás során is megtapasztalhattam, mindenki nagyon szívesen vállalta az utazást, és minden egyes kerettag odatette magát a pályán is. Az ukránok jobban odafigyeltek arra, hogy legyenek olyan játékosaik, akik lehúzzák az átlagéletkort, és végül ez döntött a javukra, megérdemelten nyerte. Öröm volt irányítani ezt a csapatot, remélem, sok alkalom lesz még, amikor ez a társaság összeállhat hasonló gálamérkőzésekre, például ennek a mérkőzésnek a tervezett visszavágóján.
- Szenzációs hangulatú mérkőzés volt, barátságos volt a fogadtatás, nagyon jó érzés volt ismét a régi társakkal együtt játszani. Örülök, hogy eljöttünk erre a mérkőzésre, nagyon jól éreztem magam, a meccs egyik szervezőjét, Magyar Zoltánt felkértük, hogy máskor is hozzon össze hasonló túrákat - mondta a meccs után Telek András, aki 1992-ben is ott volt az ungvári mérkőzésen.
- Megtiszteltetés, ha a válogatottba meghívják az embert, még ha öregfiúk szinten is. Jó volt a régi legendákkal játszani, mint amilyen például Détári Lajos, de említhetném bármelyik csapattársamat, mindannyian nagyszerű játékosok voltak. Nem vagyunk már olyan erőben, mint egy-két évtizede, és a 30 fok sem segítette a gyors játékot, így hát udvarias vendégek voltunk, engedtük nyerni az néhány gyors, fiatalabb játékossal felálló ellenfelet - fogalmazott a meccs után Halmai Gábor.
A meccset követő fogadáson a két szövetség vezetői megállapodtak abban, hogy nem egyszeri alkalom volt a két öregfiúk-válogatott mérkőzése, és még idén megszervezik a magyarországi visszavágót.
A magyar csapat tagjai hétfőn találkoztak egymással, és egynapos "edzőtáborba" vonultak Nyíregyházán, ahol a jubileumi mérkőzésen az együttest irányító korábbi szövetségi kapitány, Gellei Imre délután megbeszélést, majd edzést tartott a játékosoknak, akik jó hangulatú egymás közti játékkal készültek fel az ungvári összecsapásra.
Az 1992-es ukrán-magyar mérkőzés napja ma már az ukrán labdarúgás napja is egyben, részben ennek köszönhetően óriási érdeklődés övezte a találkozót, mintegy 6000 néző látogatott ki a mérkőzésre, amelyre elutazott Csányi Sándor, az MLSZ elnöke is, és a meccs előtt az ukrán szövetség vezetőjével, Andrij Pavelkóval találkozott. A mérkőzés felvezetéseként emléktáblát avattak az ungvári stadion bejáratánál a 25 évvel ezelőtti meccs tiszteletére, majd a két elnök is köszöntötte a nézőket. Csányi Sándor a kezdő sípszó előtt rövid beszédében kiemelte, hogy a két szövetség nagyszerű kapcsolatot ápol egymással, ennek egyik bizonyítéka ez a jubileumi mérkőzés, de az is, hogy az MLSZ támogatja a kárpátaljai labdarúgást.
A találkozó előtt Andrij Pavelko ajándékot adott át a 25 évvel ezelőtti meccs szervezőinek, köztük a magyar delegációval tartó Laczkó Mihály volt MLSZ-elnöknek, illetve Magyar Zoltánnak és Varga Sándornak.
Gellei Imre az Andrusch József - Mónos Tamás, Telek András, Mészöly Géza, Cseh András - Halmai Gábor, Márton Gábor - Dombi Tibor, Détári Lajos, Tököli Attila - Sallói István összetételű tizenegyet küldte pályára, csereként Fehér Csaba, Vincze Ottó, Sallai Sándor, Waltner Róbert, Vlaszák Géza, Jenei Sándor, Véber György és Éger László állt be. Az ukránok jobban felkészültek a mérkőzésre, több fiatallal álltak fel, mint a mieink, ennek tudható be, hogy gyorsaságban felülmúlták a mieinket, és 3-1-re megnyerték a találkozót. A gólokat Andrij Vorobej, Ivan Hecko, Serhiy Lazarenko és Fehér Csaba szerezték.
- Magam is meglepődtem, mennyire örültek egymásnak a játékosok, és milyen gyorsan újraértelmeződtek a régi barátságok az egykori csapattársak között - fogalmazott Gellei Imre a túra végén. - Végig a jó hangulat, a baráti légkör jellemezte a túrát, és az ukrajnai szervezők is kitettek magukért, nagyon barátságos fogadtatásban részesültünk. A játékosok nagyszerű hozzáállását már a meghívás során is megtapasztalhattam, mindenki nagyon szívesen vállalta az utazást, és minden egyes kerettag odatette magát a pályán is. Az ukránok jobban odafigyeltek arra, hogy legyenek olyan játékosaik, akik lehúzzák az átlagéletkort, és végül ez döntött a javukra, megérdemelten nyerte. Öröm volt irányítani ezt a csapatot, remélem, sok alkalom lesz még, amikor ez a társaság összeállhat hasonló gálamérkőzésekre, például ennek a mérkőzésnek a tervezett visszavágóján.
- Szenzációs hangulatú mérkőzés volt, barátságos volt a fogadtatás, nagyon jó érzés volt ismét a régi társakkal együtt játszani. Örülök, hogy eljöttünk erre a mérkőzésre, nagyon jól éreztem magam, a meccs egyik szervezőjét, Magyar Zoltánt felkértük, hogy máskor is hozzon össze hasonló túrákat - mondta a meccs után Telek András, aki 1992-ben is ott volt az ungvári mérkőzésen.
- Megtiszteltetés, ha a válogatottba meghívják az embert, még ha öregfiúk szinten is. Jó volt a régi legendákkal játszani, mint amilyen például Détári Lajos, de említhetném bármelyik csapattársamat, mindannyian nagyszerű játékosok voltak. Nem vagyunk már olyan erőben, mint egy-két évtizede, és a 30 fok sem segítette a gyors játékot, így hát udvarias vendégek voltunk, engedtük nyerni az néhány gyors, fiatalabb játékossal felálló ellenfelet - fogalmazott a meccs után Halmai Gábor.
A meccset követő fogadáson a két szövetség vezetői megállapodtak abban, hogy nem egyszeri alkalom volt a két öregfiúk-válogatott mérkőzése, és még idén megszervezik a magyarországi visszavágót.