Ismét értékelte az utánpótlásműhelyeket a Double Pass

A tanácsadó cég a munkát egy első körös átvilágítással kezdte, hogy képet kapjon a hazai utánpótlás-rendszerről. Az első teljes körű auditot követően 2016-ban zárult a második, az erről szóló átfogó jelentést az MLSZ saját honlapján nyilvánosságra hozta. A közelmúltban zárult harmadik audit részletes megállapításait júniusban ismerhették meg a vizsgált klubok. Az érintett szervezetek egyenkénti átvilágítása módot adott arra, hogy klubszinten részletes, a sportág egészét tekintve pedig általános érvényű megállapítások szülessenek a hazai utánpótlás-nevelés erősségeiről, gyengeségeiről és rámutasson azokra a területekre, ahol a legnagyobb az elmaradásunk az élenjáró sportnemzetekhez képest. 

A korábbi átvilágításokhoz hasonlóan a mostani auditot is összekötöttük egy képzési programmal, amely keretében nemzetközi előadásokon, műhelymunkákon, és egy külföldi akadémia helyszíni látogatásán keresztül kaptak intenzív képzést a hazai sportegyesületek/sportalapítványok szakmai vezetői. A képzési programot vizsga zárta. 

A záróaudit során 10 fő szempont és azon belül összesen közel 500 alszempont (indikátor, részterület) alapján értékelte az auditor a hazai utánpótlásműhelyeket. 

A program teljes mértékben a Double Pass know-how-ja alapján valósult meg, a mérési adatokat a Double Pass erre a célra fejlesztett számítógépes programjában értékelték ki. Az audit legnagyobb értéke, hogy az ún. globális-jelentés mellett (amely a szövetség vezetése részére ad átfogó képet a fejlesztési területekről) minden egyes vizsgált szervezet részére egyedi értékelést és fejlesztési javaslatokat fogalmaz meg. Az MLSZ Elnöksége úgy döntött, hogy az átfogó jelentést ezúttal is teljes terjedelmében nyilvánosságra hozza. A jelentés ezen a linken érhető el. 

Az auditon résztvevő összesen 19 sportszervezet/sportalapítvány közül 15 érte el az akadémiai minősítés küszöbértékét. Ezen a csoporton belül a Double Pass az elért eredmények alapján még egy „kiemelt” klasztert (csoportot) alakított ki, és ide azokat a klubokat sorolta be, amelyek kiemelkedő eredményt értek el (a klubokat ABC sorrendben, nem a pontok alapján elért helyezés szerint soroljuk fel):

1. klaszterbe sorolt akadémiák:

 BUDAPEST HONVÉD - MAGYAR FUTBALL AKADÉMIA
 DVSC - DEBRECENI LABDARÚGÓ AKADÉMIA
 DVTK - DIÓSGYŐRI LABDARÚGÓ AKADÉMIA
 ETO FC GYŐR - FEHÉR MIKLÓS LABDARÚGÓ AKADÉMIA
 MTK BUDAPEST - SÁNDOR KÁROLY LABDARÚGÓ AKADÉMIA
 PUSKÁS AKADÉMIA

2. klaszterbe sorolt akadémiák:

 BÉKÉSCSABA 1912 ELŐRE - BÉKÉSCSABA LABDARÚGÓ AKADÉMIA
 FERENCVÁROSI TORNA CLUB
 KECSKEMÉTI LABDARÚGÓ AKADÉMIA
 MOL FEHÉRVÁR FC
 NYÍREGYHÁZA SPARTACUS - BOZSIK JÓZSEF LABDARÚGÓ AKADÉMIA
 PMFC -PÉCSI LABDARÚGÓ AKADÉMIA
 SZOMBATHELYI HALADÁS - ILLÉS AKADÉMIA
 UTE LABDARÚGÓ AKADÉMIA
 VASAS KUBALA AKADÉMIA

Fontos hangsúlyozni, hogy az MLSZ az akadémiák nevelési „hatékonyságát” – és így a pénzügyi támogatás mértékét is – a tavalyi évtől teljes egészében az ún. produktivitási rendszerhez kötötte, azaz azon keresztül határozza meg, hogy hány és milyen szinten futballozó (ténylegesen pályára lépő) tehetség hagyta el az akadémiát. (A produktivitási rendszer adatai és részletes leírása ugyancsak nyilvános, és ezen a linken érhető el).

Az audit elsődleges célja tehát az, hogy a vizsgált szervezetek pontos képet kapjanak a szervezeti erősségekről, gyengeségekről, a tehetségképzési rendszerük hatékonyságáról és testre szabott „útiterv” alapján tudják módosítani, finom hangolni a működést.

Az audit másodlagos célja, hogy az MLSZ mint sportági irányító szerv átfogó képet kapjon a kiemelt utánpótlásképzés általános helyzetéről, és ez alapján döntést hozzon a szükségesnek ítélt beavatkozásokról.

Az auditjelentést a Double Pass a Szakmai Bizottság részére is bemutatta, amelyet a Bizottság az utánpótlás-nevelési rendszer átalakításával kapcsolatos munkájában figyelembe fog venni. A Bizottság eddigi munkája során megállapította, hogy jelentős beavatkozásokra van szükség a 6-14 éves korosztály kiválasztásában, képzésében, felkészítésében. Ez érinti a Bozsik Program és az Edzőképzési rendszer átalakítását, a „második” vonalban működő utánpótlásműhelyek szakmai sztenderdjeinek a megemelését, az egyesületek és az iskolák között kapcsolat megerősítését. Emellett szükség van – és ezen a téren az előkészületek már meg is kezdődtek – egy új szövetségi tehetségkiválasztási programra és – nemzetközi mintára – a hazai tehetségek integrált, központi adatbázisára.

A teljes utánpótlás-nevelési programot a szövetség a 2020-2025-ös sportági stratégia keretében hozza nyilvánosságra.