Élénkíteni kell a tehetségek kiválasztásának versenyét
Kedden ülésezett az MLSZ elnöksége. Kiemelt témaként szerepelt az ülésen az utánpótlás-versenyrendszer átalakítása, ismerté váltak a TAO-ellenőrzés tapasztalatai, eldőlt, hogy április 2-án tartja tisztújító közgyűlését a szövetség.
A hatékonyabb működés érdekében átalakul az utánpótlás versenyrendszer, azzal a szándékkal, hogy egyrészt a széles tömegbázist jelentő gyermekkorosztályokban ésszerű, költséghatékony legyen a fiúk és lányok sportolása, másrészt hogy az elitképzésben résztvevő, már kiválasztott fiatal tehetségek előmenetele és versenyeztetése biztosított legyen.
Ennek megfelelően az alsó korosztályokban (U6-U13) – a mintegy 140 ezer gyermek részvételével bonyolított OTP Bank Bozsik Program eseménysorozatának gyakorlatához illeszkedően – továbbra is tornarendszer szervezését írja elő a szabályzat. A kiemelt országos bajnokságokat az U14-U19-es korosztályt felölelő generációkban rendezik meg a jövőben, olyan módon, hogy a kiemelt bajnokságban megszűnik az önálló U18-as országos bajnokság. A kiemelt bajnokságok bonyolítása kapcsán úgy módosul a kiírás, hogy azokat minden esetben rájátszásos szakasz zárja. A változtatások egyik célja, hogy minél előbb, de ne túl korán kezdődjön az elitlabdarúgás és az amatőrlabdarúgás közötti kötelező elválasztás, azaz a tehetségek versenyeztetése. Ezzel is összefüggésben az U21-es utánpótlás bajnokság megszűnik, a legidősebb utánpótlás korosztály az U19-es, mely döntéssel az a cél, hogy a fiatal tehetségek minél előbb felnőtt csapatban futballozhassanak. (A versenyrendszer változásait összefoglaló táblázat)
A fentiekkel összefügg az Amatőr Licenc bevezetése, amely a következő idénytől kimondja: az NB III-ban, illetve a megyei első osztályokban minden sportegyesületnek kötelezően rendelkeznie kell az előírt megfelelő infrastruktúrával, szervezeti és gazdasági feltételekkel (pl.: tartozásmentesség), valamint utánpótlás-neveléshez szükséges szakmai licenccel (B, C) rendelkező szakemberrel. Mindezt az előző évben a szövetség elnöksége ajánlásként fogalmazta meg, ám az utánpótlás-játékosok megfelelő szakmai színvonalú felkészítése érdekében az előírás mostantól kötelező érvényre emelkedik.
Az elnökség áttekintette a TAO-s pályázati rendszer elmúlt évi tapasztalatait és a közeljövőre vonatkozó terveket. Pozitív tapasztalat, hogy a társasági adókedvezményben részesülő klubok pályázataiban elsősorban már nem az infrastrukturális fejlesztésre, hanem a működésre, a szakmai munka minőségi fejlesztésére fordítanák a pénzeket. Ez egyrészt azt jelenti, hogy országos szinten a létesítmények korszerűsítésének üteme elérte a korábban elvárt szintet, ezen a területen a magyar futball gyakorlatilag behozta évtizedes lemaradásának nagy részét. Másrészt a tavalyi jóváhagyások tapasztalatai azt mutatják, hogy a legnagyobb összegeket kitevő infrastruktúra-fejlesztési tételek helyét fokozatosan kisebb, minőségi fejlesztéseket elősegítő összegek veszik át, amely azt is feltételezi egyben, hogy országszerte egyre több kisebb egyesület juthat a TAO-támogatás forrásaihoz.
Az elnökség áttekintette a TAO-ellenőrzés rendszerét is, amely 2014-ben átkerült a Magyar Labdarúgó Szövetség apparátusához. A rendszerrel kapcsolatban továbbra is elvárás, hogy a lehető legszigorúbb módon történjen a folyamat átvilágítása, felülvizsgálata, éppen ezért a szövetség helyszíni ellenőrzéseket is tartott 2014-ben, december végéig így országszerte 50 helyszínen 92 sportfejlesztési program helyszíni ellenőrzése történt meg. A tapasztalatok alapvetően pozitívak, az egyesületek felelősen, transzparens módon kezelik a támogatási összegeket. Azon egyesületek, amelyek nem megfelelő módon használják fel a jóváhagyott támogatási összegeket, komoly büntetésre számíthatnak.
Az MLSZ elnöksége kitűzte a szövetség tisztújító közgyűlésének időpontját, ez alapján április 2-án, csütörtökön 10 órakor a telki Globall Football Park & Sporthotelben lesz a 2015-ös kongresszus. Szintén döntés született arról, hogy az OTP Bank Ligában és a Merkantil Bank NB II-ben, függetlenül attól, hogy a bajnoki cím kérdése mikor dől el – a magyar futball korábbi hagyományaihoz visszatérve és összhangban a nemzetközi gyakorlattal –, a pályaválasztói jogtól függetlenül, az utolsó fordulóban adja át a díjakat az MLSZ a csapatoknak.
Ennek megfelelően az alsó korosztályokban (U6-U13) – a mintegy 140 ezer gyermek részvételével bonyolított OTP Bank Bozsik Program eseménysorozatának gyakorlatához illeszkedően – továbbra is tornarendszer szervezését írja elő a szabályzat. A kiemelt országos bajnokságokat az U14-U19-es korosztályt felölelő generációkban rendezik meg a jövőben, olyan módon, hogy a kiemelt bajnokságban megszűnik az önálló U18-as országos bajnokság. A kiemelt bajnokságok bonyolítása kapcsán úgy módosul a kiírás, hogy azokat minden esetben rájátszásos szakasz zárja. A változtatások egyik célja, hogy minél előbb, de ne túl korán kezdődjön az elitlabdarúgás és az amatőrlabdarúgás közötti kötelező elválasztás, azaz a tehetségek versenyeztetése. Ezzel is összefüggésben az U21-es utánpótlás bajnokság megszűnik, a legidősebb utánpótlás korosztály az U19-es, mely döntéssel az a cél, hogy a fiatal tehetségek minél előbb felnőtt csapatban futballozhassanak. (A versenyrendszer változásait összefoglaló táblázat)
A fentiekkel összefügg az Amatőr Licenc bevezetése, amely a következő idénytől kimondja: az NB III-ban, illetve a megyei első osztályokban minden sportegyesületnek kötelezően rendelkeznie kell az előírt megfelelő infrastruktúrával, szervezeti és gazdasági feltételekkel (pl.: tartozásmentesség), valamint utánpótlás-neveléshez szükséges szakmai licenccel (B, C) rendelkező szakemberrel. Mindezt az előző évben a szövetség elnöksége ajánlásként fogalmazta meg, ám az utánpótlás-játékosok megfelelő szakmai színvonalú felkészítése érdekében az előírás mostantól kötelező érvényre emelkedik.
Az elnökség áttekintette a TAO-s pályázati rendszer elmúlt évi tapasztalatait és a közeljövőre vonatkozó terveket. Pozitív tapasztalat, hogy a társasági adókedvezményben részesülő klubok pályázataiban elsősorban már nem az infrastrukturális fejlesztésre, hanem a működésre, a szakmai munka minőségi fejlesztésére fordítanák a pénzeket. Ez egyrészt azt jelenti, hogy országos szinten a létesítmények korszerűsítésének üteme elérte a korábban elvárt szintet, ezen a területen a magyar futball gyakorlatilag behozta évtizedes lemaradásának nagy részét. Másrészt a tavalyi jóváhagyások tapasztalatai azt mutatják, hogy a legnagyobb összegeket kitevő infrastruktúra-fejlesztési tételek helyét fokozatosan kisebb, minőségi fejlesztéseket elősegítő összegek veszik át, amely azt is feltételezi egyben, hogy országszerte egyre több kisebb egyesület juthat a TAO-támogatás forrásaihoz.
Az elnökség áttekintette a TAO-ellenőrzés rendszerét is, amely 2014-ben átkerült a Magyar Labdarúgó Szövetség apparátusához. A rendszerrel kapcsolatban továbbra is elvárás, hogy a lehető legszigorúbb módon történjen a folyamat átvilágítása, felülvizsgálata, éppen ezért a szövetség helyszíni ellenőrzéseket is tartott 2014-ben, december végéig így országszerte 50 helyszínen 92 sportfejlesztési program helyszíni ellenőrzése történt meg. A tapasztalatok alapvetően pozitívak, az egyesületek felelősen, transzparens módon kezelik a támogatási összegeket. Azon egyesületek, amelyek nem megfelelő módon használják fel a jóváhagyott támogatási összegeket, komoly büntetésre számíthatnak.
Az MLSZ elnöksége kitűzte a szövetség tisztújító közgyűlésének időpontját, ez alapján április 2-án, csütörtökön 10 órakor a telki Globall Football Park & Sporthotelben lesz a 2015-ös kongresszus. Szintén döntés született arról, hogy az OTP Bank Ligában és a Merkantil Bank NB II-ben, függetlenül attól, hogy a bajnoki cím kérdése mikor dől el – a magyar futball korábbi hagyományaihoz visszatérve és összhangban a nemzetközi gyakorlattal –, a pályaválasztói jogtól függetlenül, az utolsó fordulóban adja át a díjakat az MLSZ a csapatoknak.