A Wembley hőseinek nevét viseli stadion, sporttelep

GROSICS GYULA
Dorog, 1926. február 4.

Eredeti neve: Grosits Gyula. Beceneve: Fekete Párduc. Klubjai: Dorogi AC (1938–47), MATEOSZ Munkás SE (1947–50), Teherfuvar (1950. március–július), Bp. Honvéd (1950–55), Tatabánya (1956–63). Sikerei: háromszoros bajnok (1950, 1952, 1954), KK-győztes (1960), vb-ezüstérmes (1954), vb-résztvevő (1958, 1962), Európa Kupa-győztes (1953), olimpiai bajnok (1952), Balkán Kupa-győztes (1947).
Válogatottsága: 86/0 (1947. augusztus 20.–1962. október 14.)
Játékstílusa alapján a „negyedik hátvédnek” nevezték. Az IFFHS, a futball történetével és statisztikáival foglalkozó világszervezet a XX. század 9. legjobb kapusának választotta. 1957-ben, 1959-ben és 1961-ben is kapott szavazatot a France Football Aranylabda-szavazásán.
Nevét viseli a tatabányai stadion, az újbudai, Bikszádi úti Általános Iskola és Gyulán a Grosics Gyula Katolikus Labdarúgó-Akadémia. Az alaptizenegy két, még élő tagjának egyike.

BUZÁNSZKY JENŐ
Újdombóvár, 1925. május 4.
Becenevei: Kazal, Parasztbányász. Klubjai: Dombóvári Vasutas (1938–46), Pécsi VSK (1946–47), Dorogi AC (Dorogi Tárna, Dorogi Bányász (1947–59). Sikerei: vb-ezüstérmes (1954), olimpiai bajnok (1952), Európa Kupa-győztes (1953).
Válogatottsága: 49/0 (1950. november 12.–1956. július 15.)
Az Aranycsapat alaptizenegyének egyetlen, vidéki klubból beválogatott tagja katonai szolgálata alatt a Budapest Őrzászlóalj együttesében a Rákosi Kupának nevezett hadsereg bajnokság mérkőzésein csatárként rendszeresen 6-8 gólt lőtt meccsenként (1949–52).
Szerencsére még ő is köztünk van, gyakori szereplője futballrendezvényeknek, megemlékezéseknek. 2010. május 4. óta a nevét viseli a dorogi pálya, valamint évről évre megrendezik Debrecenben a róla elnevezett kupasorozatot.

LÓRÁNT GYULA
Kőszeg, 1923. február 6.–Szaloniki, 1981. május 31.
Eredeti neve: Lipovics Gyula. Beceneve: Lóri. Klubjai: Kőszegi SE (1939–41), Szombathelyi FC (1942–43), Nagyváradi AC (1943–44), Nemzeti Vasas (1944. október–december), Nagyváradi Szabadság (1945–46), IT Arad (1946–47), Vasas (1947–50), Bp. Honvéd (1951–55), Bp. Spartacus (1956), Váci Vasas (1957–58). Sikerei: négyszeres magyar bajnok (1944, 1952, 1954, 1955), vb-ezüstérmes (1954), Európa Kupa-győztes (1953), olimpiai bajnok (1952).
Válogatottsága: 37/0 (1948. október 24.–1955. május 15.)
Az Aranycsapat egyik legsokoldalúbb játékosa a NAC-ban még jobbszélsőként nyerte első bajnoki címét. 2011-ben hazahozták hamvait a németországi Erlingenből, s Kőszegen újratemették.
Az egykori középhátvéd nevét viseli szülővárosa, Kőszeg sporttelepe.

LANTOS MIHÁLY
Kőbánya, 1928. szeptember 29.–Budapest, 1989. december 31.
Eredeti neve: Lendenmayer Mihály. Beceneve: Miska. Klubjai: MÁVAG SK (1941–43), BVSC (MÁV Konzum Előre, Bp. Vasutas Előre SC 1943–47), MTK (Textiles, Bp. Bástya, Bp. Vörös Lobogó 1948–61). Sikerei: háromszoros bajnok (1951, 1953, 1958), MNK-győztes (1952), KK-győztes (1955), vb-ezüstérmes (1954), olimpiai bajnok (1952), Európa Kupa-győztes (1953).
Válogatottsága: 53/5 (1949. július 10.–1956. június 9.)
A kiváló rúgótechnikájú balhátvéd a válogatottban öt gólt szerzett, mindegyiket jobb lábbal! Az MTK többször is átnevezett alakulatában a bajnoki aranyak mellé hét (!) ezüstöt szerzett.
Az MTK – még korábban a Bp. Vörös Meteor – sporttelepe a legendás balhátvéd mevét kapta. A létesítményben 2009 májusa óta emléktábla őrzi az emlékét.

BOZSIK JÓZSEF
Kispest, 1925. november 28.–Budapest, 1978. május 31.
Beceneve: Cucu. Klubja: Kispesti AC (Bp. Honvéd 1938–62). Sikerei: ötszörös bajnok (1950, 1950 ősz, 1952, 1954, 1955), vb-ezüstérmes (1954), vb-résztvevő (1958), olimpiai bajnok (1952), Európa Kupa-győztes (1953), a Balkán Kupa-győztese (1947).
Válogatottsága: 101/11 (1947. augusztus 17.–1962. április 18.)
A legtöbbszörös magyar válogatott, a valaha élt legpompázatosabb irányító. Testvére, Bozsik I István a KAC élvonalbeli kapusa volt a negyvenes években. Fia, Bozsik Péter edzőként bajnoki címet nyert. Övék az egyetlen apa-fiú pár, akinek mindkét tagja volt magyar szövetségi kapitány.
A kiváló jobbfedezet volt az első a csapat tagjai közül, akinek nevét stadion viselte. A kispesti pályát, hajdani klubsikereinek egyik legfontosabb színterét a nyolcvanas évek közepén Bozsik Józsefről nevezték el. Egykori általános iskolájában, a Szegfű utcaiban Puskás Ferenccel közös emléktábla hirdeti büszkén, egykoron mindketten a „suli” tanulói voltak.

ZAKARIÁS JÓZSEF
Budafok, 1924. március 5.–Budapest, 1971. november 22.
Beceneve: Zaki. Klubjai: Budafoki MTE (1936–41), Kábelgyár SC (1941–44), Gamma FC (Budai Barátság SE, Budai MSE 1944–46), MATEOSZ Munkás SE (Teherfuvar SE, Bp. Előre 1946–1950 ősz), Bp. Bástya (Bp. Vörös Lobogó 1951–56), Egyetértés SE (1957–58). Sikerei: kétszeres bajnok (1951, 1953), MNK-győztes (1952), KK-győztes (1955), vb-ezüstérmes (1954), Európa Kupa-győztes (1953), olimpiai bajnok (1952), Balkán Kupa-győztes (1947), a főiskolai vb győztese (1951).
Válogatottsága: 35/0 (1947. augusztus 20.–1954. július 4.)
Az Aranycsapat „szürke eminenciásának” nevezték, de sokkal jobban tudott futballozni annál, amelyet a minősítés takar. Az elveszített világbajnoki döntő volt az utolsó mérkőzése a válogatottban. A Zakariás III futballistanév utal rá, a Budafoki MTE-ben futballozó öt fivér közül ő volt a harmadik.
Az alaptizenegy elsőnek az égbe költözött játékosa budafoki illetőségű volt. Egy ottani utca viseli a nevét.

BUDAI II LÁSZLÓ
Rákospalota, 1928. július 19.–Budapest, 1983. július 2.
Eredeti neve: Bednarik László. Beceneve: Púpos. Klubjai: BRSC (1942–47), Hutter Olaj SE (1947–48), Ferencvárosi TC (ÉDOSZ 1948–50), Bp. Honvéd (1950–61). Sikerei: ötszörös bajnok (1949, 1950, 1952, 1954, 1955), KK-győztes (1959), vb-ezüstérmes (1954), vb-résztvevő (1958), Európa Kupa-győztes (1953), olimpiai bajnok (1952).
Válogatottsága: 39/10 (1949. május 8.–1959. május 1.)
Az Aranycsapat jobbszélsője játékának fő értékeként elsősorban remek beadásait, s Kocsis Sándorral való tökéletes összeszokottságát emlegetik.
Rákospalotán stadiont neveztek el a kerület szülöttéről, 1991 óta emléktábla is őrzi az emlékét a pályánál.

KOCSIS SÁNDOR
Budapest, 1929. szeptember 21.–Barcelona, 1979. július 22.
Becenevei: Kocka, Aranyfej. Klubjai: Kőbányai TC (1943–44), Ferencvárosi TC (ÉDOSZ 1945–50), Bp. Honvéd (1950–57), Young Fellows Zürich (1957–58), FC Barcelona (1958–65). Sikerei: ötszörös magyar bajnok (1949, 1950 ősz, 1952, 1954, 1955), kétszeres spanyol bajnok (1959, 1960), a Spanyol Kupa győztese (1959, 1963), BEK-döntős (1961), VVK-győztes (1960), VVK-döntős (1962), vb-ezüstérmes (1954), olimpiai bajnok (1952), Európa Kupa-győztes (1953), háromszoros magyar gólkirály (1951, 1952, 1954), vb-gólkirály (1954).
Válogatottsága: 68/75 (1948. június 6.–1956. október 14.
Az Aranycsapat legfiatalabb sztárja az ötvenes években mind a bajnokságban, mind a válogatottban több gólt szerzett még Puskás Ferencnél is. Az 1954-es vb gólkirálya a svájci tornán minden mérkőzésen szerzett gólt – a döntőt kivéve. Minden idők egyik legjobban fejelő csatára. 1956-ban és 1957-ben is kapott voksot az európai Aranylabda-szavazáson. 2012-ben hamvait hazahozták, újratemették. Budapest díszpolgára lett nemrégiben, fia, ifjabb Kocsis Sándor tervbe vette, hogy majdan egy labdarúgó akadémia is viseli az 1954-es világbajnokság gólkirályának a nevét. Ám ez egyelőre még csak terv.

HIDEGKUTI NÁNDOR
Budapest, 1922. március 3.–Budapest, 2002. február 14.
Beceneve: Öreg. Klubjai: Újlaki FC (1934–39), Gázművek (1939–43), Elektromos (1943–45), Herminamezei AC (1945–46), MTK (Textiles, Bp. Bástya, Bp. Vörös Lobogó 1946–1958). Sikerei: háromszoros bajnok (1951, 1953, 1958), MNK-győztes (1952), KK-győztes (1955), vb-ezüstérmes (1954), vb-résztvevő (1958), olimpiai bajnok (1952), Európa Kupa-győztes (1953), a Balkán Kupa-győztese (1947).
Válogatottsága: 69/39 (1945. szeptember 30.–1958. június 14.)
Az Aranycsapatban eleinte több csatárposzton is játszott, majd a hátravont középcsatár poszt tökéletesítőjeként vált kihagyhatatlanná. Élete egyik legjobb játékát az 1953-as londoni „6:3”-on nyújtotta.
Az MTK pályáját 2002. február 14., a nagyszerű középcsatár halála napja óta Hidegkuti Nándor Stadionnak hívják. Az egyesület november 16-án ünnepelte alapításának 125. évfordulóját, november 9-én, az MTK–Honvéd bajnoki találkozó előtt ennek tiszteletére a pályán belül felavatták az „Öreg” mellszobrát. Boros Péter szobrászművész alkotását a stadion szurkolói kerengőjén helyezték el.

PUSKÁS FERENC
Zugló, 1927. április 1.–Budapest, 2006. november 17.
Eredeti neve: Purczeld Ferenc. Becenevei: Öcsi, Sváb, Száguldó Örnagy, Pancho. Klubjai: Kispest FC (Kispesti AC, Bp. Honvéd 1937–57), Real Madrid (1958–66). Sikerei: ötszörös magyar bajnok (1950, 1950 ősz, 1952, 1954, 1955), ötszörös spanyol bajnok (1961, 1962, 1963, 1964, 1965), Spanyol Kupa-győztes (1962), háromszoros BEK-győztes (1959, 1960, 1966), kétszeres BEK-döntős (1962, 1964), Világkupa-győztes (1961), vb-ezüstérmes (1954), vb-résztvevő (1962), Európa Kupa-győztes (1953), olimpiai bajnok (1952), Balkán Kupa-győztes (1947), négyszeres magyar gólkirály (1948, 1950, 1950 ősz, 1953), négyszeres spanyol gólkirály (1960, 1961, 1963, 1964), világválogatott (1963), Európa-válogatott (1965).
Válogatottsága: magyar 85/84 (1945. augusztus 20.–1956. október 14.), spanyol 4/0 (1961. november 12.–1962. június 6.).
Minden idők legjobb magyar játékosa, akit az UEFA 2004-ben az előző 50 év legjobb magyarjának voksolt. Tétmérkőzéseken mindent egybevetve 533-szor játszott és 511 gólt ért el, ezzel a XX. század gólkirálya. Az Aranylabda-szavazáson 1956-ban 4., 1959-ben 7., 1960-ban 2., 1961-ben 5., 1965-ben 13. volt.
Nevét viseli a legnagyobb magyar aréna, az egykori Népstadion. Orbán Viktor miniszterelnök – akkor már és még ellenzéki politikus – 2005-ben megalapította a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiát. A legendás kapitány nevét viseli a FIFA nagy presztízsű díja, amelyet minden évben az esztendő legszebbnek választott góljának szerzője kap meg. Puskás Ferenc mellszobra Kispesten, egész alapos szobra Óbudán áll, s 2013. november 16. óta Szentesen is látható Puskás-szobor. A Real Madrid edzőközpontjában október 24-én avatták fel „Pancho” mellszobrát. Emlékét a Bozsik Stadionban is őrzi emléktábla.

CZIBOR ZOLTÁN
Kaposvár, 1929. augusztus 23.–Győr, 1997. szeptember 1.
Becenevei: Bolond, Rongylábú. Klubjai: Komáromi AC (1942–45), Komáromi MÁV-AC (1945–48), FTC (ÉDOSZ 1948–50), Csepeli Vasas (1951–52), Bp. Honvéd (1953–57), FC Barcelona (1958–61), Español (1961–62), FK Austria Wien (1962 ősz). Primo Hamilton FC (1963). Sikerei: háromszoros magyar bajnok (1949, 1954, 1955), kétszeres spanyol bajnok (1959, 1960), Spanyol Kupa-győztes (1959), VVK-győztes (1960), BEK-döntős (1961), vb-ezüstérmes (1954), olimpiai bajnok (1952), Európa Kupa-győztes (1953).
Válogatottsága: 43/17 (1949. május 8.–1956. október 14.)
A zseniális és öntörvényű balszélső számára a Wankdorf-stadion elátkozott helyszín maradt. A vb- és a BEK-döntőben is szerzett ott gólt, de mind a kettőt elveszítette a csapatával 3:2-re. Nála gyakrabban senki sem változtatta a helyét a pályán az Aranycsapat tagjai közül. Sportneve Czibor III volt.
Komáromban a városi sporttelep a nevét viseli. A helyi Klapka György Múzeumban emlékszobában láthatóak tárgyi emlékei.

GELLÉR SÁNDOR
Vesszős, 1925. július 12.–Budapest, 1996. március 13.
Klubjai: Püspökladányi MÁV (1945–1947), MTK (Textiles, Bp. Bástya, Bp. Vörös Lobogó 1947–1962). Sikerei: háromszoros bajnok (1951, 1953, 1958), MNK-győztes (1952), KK-győztes (1955), vb-ezüstérmes (1954, nem játszó tartalék), olimpiai bajnok (1952, nem játszó tartalék), Európa Kupa-győztes (1953, nem játszó tartalék).
Válogatottsága: 8/0 (1950. szeptember 24.–1956. június 3.)
Az ötvenes évek első felének állandó tartalékkapusa mind a két, az angolok elleni magyar győzelem részese volt, kétszer 12 percet kapva a „megsérült” Grosics Gyulától. Mindössze három mérkőzésen (1951-ben a finnek ellen, majd 1956 tavaszán a jugoszlávok és a csehszlovákok ellen) volt a kezdő tizenegy tagja. Fia, ifjabb Gellér Sándor minden idők egyik legkiválóbb magyar kosárlabdázója. Nevét viseli a püspökladányi sportcentrum.

---