A szabadrúgáslövés I. Béla királya - 60 éves Várady Béla
Ma ünnepli a hatvanadik születésnapját a magyar labdarúgás történetének egyik valaha volt leggólerősebb balszélsője. Várady Béla, a hajdani ezüstcipős csatár a magyar válogatottban is remekelt, 36 mérkőzésen 13 gólt szerzett. Isten éltesse!
Várady Béla 1953. április 12–én született a Borsod megyei Gömörszőlösön, 1970-ig a Putnoki Bányász, majd 1970–1971-ben az Ózdi Kohász játékosa volt. Tizennyolc évesen került a Vasashoz, amelyben rövid megszakítással 1985-ig játszott.
Legjobb idénye az 1976–1977-es volt, amelyben a Vasas története legutóbbi bajnoki címét szerezte meg. A balszélső megszerezte a gólkirályi címet, s egyúttal európai ezüstcipős is lett. Az 1977-es (mindmáig utolsó) bajnokcsapat diadalának éve egybeesett a Vasas Szakszervezet születésének 75. évfordulójával.
A matematika tényszerű, a dátumok stimmelnek, de méretes igazságtalanság lenne az angyalföldi gárda sikerének értékét kétségbe vonni. A visszatért Illovszky Rudolf keze alatt nagyon erős, egyszersmind látványos támadójátékot mutató gárda alakult, amelyben Müller Sándor elsőrangúan dirigált. Zombori Sándor elképesztő távokat futott le mérkőzésről mérkőzésre, miközben temérdek labdát szerzett, s megcsillantotta kivételes rúgótechnikáját. Gass István jobbnál jobb labdákkal szolgálta ki a csatárokat, vagyis a posztján a zseniális Fazekassal is versenyre kelő Kovács István, az ördöngösen cselező Izsó Ignác és a gólkirály, az európai ezüstcipőt elnyerő Várady Béla alkotta triót.
A Népsport osztályzatai alapján Müller Sándor és Várady Béla lett az Év játékosa – kuriózum, hogy hajszálpontosan egyforma eredménnyel. Bár a véletlen hozta így, tény, hogy nehéz lett volna bármelyiküket a másik elé rangsorolni. A Vasas 100-45-ös gólkülönbséggel zárta az évet, mindössze három bajnokiján nem szerzett gólt. A kulcsidőszak április közepe volt, a Vasas előbb az Újpestet, majd a Ferencvárost is 4-1-re verte meg a Népstadionban, kettős rangadón. Utóbbin 75 000 néző figyelte a piros-kék varázslatot. Abban az esztendőben egyébként a Vasas közel állt a duplázáshoz, a Diósgyőri VTK mögött második lett az MNK-ban.
Várady Béla így is kétszeres MNK-győztes (1973, 1981), noha a második fináléban nem játszott, és tagja volt a KK-győztes együttesnek is. 1983 és 1985 között a francia Tours csapatában futballozott, majd visszatért Angyalföldre, de hamarosan a Váci Izzóhoz került. Pályafutása „levezető” részében az osztrák UFC Pama, illetve itthon, a harmadik vonalban a Magyar Kábel futballistája volt. A válogatottban 1972-ben mutatkozott be, 36 mérkőzésen 13 gólt szerzett, utoljára 1982-ben ölthette fel a címeres mezt.
A müncheni olimpia ezüstérmese. 1974-ben tagja volt az utánpótlás Eb-aranyat nyert magyar együttesnek. Kiutazott az 1978-as argentínai világbajnokságra, de ott sérülése miatt nem tudott pályára lépni. A hetvenes években ő volt a piros-kékek első számú csatára, 338 bajnoki mérkőzésen 174 gólt rúgott. A kapusok és a sorfalba álló védők valósággal rettegtek iszonyatos erejű szabadrúgásaitól, miközben hívei kajánul danászták: „Béla, Béla, Béluska, lába, mint a géppuska!”
Hegyi Ivánnak, a Népszabadság szakírójának több emlékezetes élménye fűződik Várady Béla játékához, ezek közül idézett fel néhányat az mlsz.hu-nak.
- Amennyiben felsorolnánk minden emlékezetes gólját, az három napba is beletelne. Ha mégis fel kell idéznem az emlékezetes góljai közül egyet, akkor a Népstadionban megnyert Fradi elleni 5-3-as Vasas győzelem során szerzett fantasztikus találatát választom. Várady a balösszekötő helyéről indult el, ahonnan eljutott a jobbösszekötőig, ahol tíz méterre a kaputól három lövő cselt mutatott be, először jobb lábáról a balra húzta vissza a labdát, ezután balról jobbra, aztán megint vissza és végül bal lábal lőtt a kapuba. Körülbelül másfél percig volt nála a labda. Érdekesség egyébként, hogy Palotai Károly vezette azt a mérkőzést és a meccs után azt nyilatkozta, hogy, ha nem ő vezeti a mérkőzést, odament volna gratulálni hozzá a teljesítményéhez. Emlékszem egy Újpest - Vasas összecsapásra, amikor 4-2-re vezetett a Vasas Várady három góljával, amikor Várady tizenegyest hibázott, és végül az Újpest nyert 5-4-re. Emlékezetes az is, amikor egy Vasas-FTC rangadó előtt a válogatott edzőtáborában azzal cukkolta Géczi Pistát, hogy az első percben gólt lő neki a meccsen. 5-2-re nyert a Vasas és Várady az első percben gólt szerzett, szabadrúgásból. Rendkívül rokonszenves ember, aki a nagy futballistákra jellemzően szerény, így általános szeretet veszi körül. Amikor tizennyolc évesen bekerült a Vasasba Farkas mellé, a csapat teli volt klasszis csatárokkal. Az argentínai vb előtt megsérült, és véleményem szerint Fazekas és Várady kiesése volt, az egyik fő oka annak, hogy a magyar csapat pont nélkül búcsúzott a tornáról, mert a három legjobb csatárunk közül kettő kidőlt.
Legjobb idénye az 1976–1977-es volt, amelyben a Vasas története legutóbbi bajnoki címét szerezte meg. A balszélső megszerezte a gólkirályi címet, s egyúttal európai ezüstcipős is lett. Az 1977-es (mindmáig utolsó) bajnokcsapat diadalának éve egybeesett a Vasas Szakszervezet születésének 75. évfordulójával.
A matematika tényszerű, a dátumok stimmelnek, de méretes igazságtalanság lenne az angyalföldi gárda sikerének értékét kétségbe vonni. A visszatért Illovszky Rudolf keze alatt nagyon erős, egyszersmind látványos támadójátékot mutató gárda alakult, amelyben Müller Sándor elsőrangúan dirigált. Zombori Sándor elképesztő távokat futott le mérkőzésről mérkőzésre, miközben temérdek labdát szerzett, s megcsillantotta kivételes rúgótechnikáját. Gass István jobbnál jobb labdákkal szolgálta ki a csatárokat, vagyis a posztján a zseniális Fazekassal is versenyre kelő Kovács István, az ördöngösen cselező Izsó Ignác és a gólkirály, az európai ezüstcipőt elnyerő Várady Béla alkotta triót.
A Népsport osztályzatai alapján Müller Sándor és Várady Béla lett az Év játékosa – kuriózum, hogy hajszálpontosan egyforma eredménnyel. Bár a véletlen hozta így, tény, hogy nehéz lett volna bármelyiküket a másik elé rangsorolni. A Vasas 100-45-ös gólkülönbséggel zárta az évet, mindössze három bajnokiján nem szerzett gólt. A kulcsidőszak április közepe volt, a Vasas előbb az Újpestet, majd a Ferencvárost is 4-1-re verte meg a Népstadionban, kettős rangadón. Utóbbin 75 000 néző figyelte a piros-kék varázslatot. Abban az esztendőben egyébként a Vasas közel állt a duplázáshoz, a Diósgyőri VTK mögött második lett az MNK-ban.
Várady Béla így is kétszeres MNK-győztes (1973, 1981), noha a második fináléban nem játszott, és tagja volt a KK-győztes együttesnek is. 1983 és 1985 között a francia Tours csapatában futballozott, majd visszatért Angyalföldre, de hamarosan a Váci Izzóhoz került. Pályafutása „levezető” részében az osztrák UFC Pama, illetve itthon, a harmadik vonalban a Magyar Kábel futballistája volt. A válogatottban 1972-ben mutatkozott be, 36 mérkőzésen 13 gólt szerzett, utoljára 1982-ben ölthette fel a címeres mezt.
A müncheni olimpia ezüstérmese. 1974-ben tagja volt az utánpótlás Eb-aranyat nyert magyar együttesnek. Kiutazott az 1978-as argentínai világbajnokságra, de ott sérülése miatt nem tudott pályára lépni. A hetvenes években ő volt a piros-kékek első számú csatára, 338 bajnoki mérkőzésen 174 gólt rúgott. A kapusok és a sorfalba álló védők valósággal rettegtek iszonyatos erejű szabadrúgásaitól, miközben hívei kajánul danászták: „Béla, Béla, Béluska, lába, mint a géppuska!”
Hegyi Ivánnak, a Népszabadság szakírójának több emlékezetes élménye fűződik Várady Béla játékához, ezek közül idézett fel néhányat az mlsz.hu-nak.
- Amennyiben felsorolnánk minden emlékezetes gólját, az három napba is beletelne. Ha mégis fel kell idéznem az emlékezetes góljai közül egyet, akkor a Népstadionban megnyert Fradi elleni 5-3-as Vasas győzelem során szerzett fantasztikus találatát választom. Várady a balösszekötő helyéről indult el, ahonnan eljutott a jobbösszekötőig, ahol tíz méterre a kaputól három lövő cselt mutatott be, először jobb lábáról a balra húzta vissza a labdát, ezután balról jobbra, aztán megint vissza és végül bal lábal lőtt a kapuba. Körülbelül másfél percig volt nála a labda. Érdekesség egyébként, hogy Palotai Károly vezette azt a mérkőzést és a meccs után azt nyilatkozta, hogy, ha nem ő vezeti a mérkőzést, odament volna gratulálni hozzá a teljesítményéhez. Emlékszem egy Újpest - Vasas összecsapásra, amikor 4-2-re vezetett a Vasas Várady három góljával, amikor Várady tizenegyest hibázott, és végül az Újpest nyert 5-4-re. Emlékezetes az is, amikor egy Vasas-FTC rangadó előtt a válogatott edzőtáborában azzal cukkolta Géczi Pistát, hogy az első percben gólt lő neki a meccsen. 5-2-re nyert a Vasas és Várady az első percben gólt szerzett, szabadrúgásból. Rendkívül rokonszenves ember, aki a nagy futballistákra jellemzően szerény, így általános szeretet veszi körül. Amikor tizennyolc évesen bekerült a Vasasba Farkas mellé, a csapat teli volt klasszis csatárokkal. Az argentínai vb előtt megsérült, és véleményem szerint Fazekas és Várady kiesése volt, az egyik fő oka annak, hogy a magyar csapat pont nélkül búcsúzott a tornáról, mert a három legjobb csatárunk közül kettő kidőlt.
A hírkategória további hírei
Szövetség
2024-05-10 12:59:24
Ülésezett az Elsőfokú Licencadó Bizottság
Szövetség
2024-05-10 10:58:34
Magyar siket gyerekek focizási lehetőségét támogatja az UEFA
Szövetség
Szövetség
