A klubkártya kényelmet szolgáló, ártalmatlan eszköz

Az MLSZ elnöksége áttekintette a klubkártya kötelező bevezetésével kapcsolatos kérdéseket. A meghatározó tanulság, hogy ahol időben elkezdték a klubkártya kommunikációját és kiadását, ott a feladat határidőre végrehajtható. Ehhez a klubok aktív hozzáállása mellett elengedhetetlen a szurkolók együttműködése is.

A klubkártya bevezetésének egyetlen célja – minden más állítással szemben – a jogszabályban előírt névre szóló jegyértékesítés egyszerűsítése, kényelmes, gyors megvalósítása, a hetenkénti jegyvásárlással járó adminisztrációs terhek megszüntetése. Bár egyes szurkolói körök kezdetben markáns ellenállást fogalmaztak meg az eszköz bevezetése kapcsán, ezzel együtt az MLSZ elnöksége örömmel vette tudomásul, hogy már a kitűzött céldátum előtt 20 nappal több mint negyvenezer kártya talált gazdára, amely az előírás mellett a klubok és a meccsre járók pozitív hozzáállásának, valamint a 2016-ig teljesen megújuló infrastruktúra folyamatos fejlesztésének köszönhető. A kártyarendszert először zajosan bíráló drukkerek közül is többen végül tájékozódtak a rendszerrel kapcsolatban, és időben kiváltották kedvenc együttesük klubkártyáját.

Ugyanakkor több klub is jelezte, bizonytalan, hogy a kártyakibocsájtást kiszolgáló eszközök kapacitása a szeptember 15-ig hátralévő időszakban elegendő-e a kártyákért sorban álló szurkolók igényeinek megfelelő kiszolgálásához.

Ennek elsődleges oka, hogy az eddigi nyári időszakban az igénylők, elsősorban a mérkőzés napján vagy az azt megelőző napon keresték a kártyát. Ezért az MLSZ segíti a klubokat a kapacitások bővítésében, valamint a klubokkal közösen kérik a szurkolókat, hogy ne hagyják az utolsó napokra a kártyakiváltást, továbbá az utolsó három hétre felkínálja az interneten keresztül, valamint két budapesti kiadó ponton történő kártyaigénylés lehetőségét (várhatóan szeptember 1-től).

A második szempont a közelmúltban befejezett és előttünk álló stadionépítésekkel és fejlesztésekkel kapcsolatos. Erre tekintettel, ha valamelyik klub – elsősorban a stadionépítéssel összefüggő okból, saját hibáján kívül – nem tudja a szurkolók számára is elfogadható módon, határidőben teljesíteni az előírást, akkor megfelelő indoklással kérheti a bevezetési határidő meghosszabbítását, legfeljebb a tavaszi szezon kezdetéig. Ugyanakkor a 2015. tavaszi szezonra az elnökség szigorú szankciókat helyez kilátásba, ha valamely klub nem felel meg az előírásoknak.

Az őszi mérkőzéseken a klubkártya kötelező bevezetése határidejének esetleges elhalasztása mellett is a jogszabályban előírt esetekben változatlanul kötelező a névre szóló jegykiadás, és a beléptetésnél a személyazonosság ellenőrzése a Sporttörvényben foglaltaknak megfelelően.

Döntés született arról is, hogy a külföldiek útlevél vagy más azonosító okmány bemutatása mellett klubkártya nélkül vásárolhatnak névre szóló jegyet, és azzal léphetnek be a stadionba.

Az MLSZ elnöksége ezúton is tájékoztatja a közvéleményt, hogy a komplex stadionbiztonsági rendszer, és az annak részeként működő egységes klubkártyarendszer működési feltételei teljesen jogszerűek. A szurkolók adatait a kártyakiadás helyén (rendszerint az egyes kluboknál) rögzítik és tárolják. A jogszabálynak megfelelően a kluboknak be kell jelenteniük adatkezelő tevékenységüket a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak (NAIH), amely a rendszert nyilvántartásba veszi. A NAIH a rendszer működését ellenőrizheti, az esetlegesen beérkezett panaszokat kivizsgálja. Amennyiben visszaélés történne a személyes adatokkal, annak büntetőjogi következményei vannak.

Az MLSZ - amely maga is jogosult kártyát („17. semleges klubkártyát”, az ún. Futballkártyát) kibocsájtani - már több mint egy éve auditáltatta a rendszerét és rendelkezik a NAIH hivatalos elfogadó állásfoglalásával.

Az MLSZ a kártyákra továbbra is térítést ad azoknak a kluboknak, akik ingyenesen adják a kártyát a szurkolóknak. Emellett, a kiváltott klubkártyával és Futballkártyával rendelkezők számára a szeptemberi Magyarország–Észak-Írország Eb-selejtező mérkőzésre valamint a novemberi, Finnország elleni találkozóra a mérkőzést megelőző napig a hivatalos jegyárból 20% kedvezményt biztosít (a szeptember 7-i mérkőzésen még nem kötelező a kártya a jegyvásárláshoz, de a novemberi mérkőzésen már igen).

Az elnökség tehát, a jelenlegi feltételek között, összhangban az érvényes törvényi szabályozással, szükségesnek ítéli meg a központi jegyértékesítési rendszer kialakítását és ahhoz kapcsolódóan a klubkártya alkalmazásának kötelező bevezetését.

Az MLSZ elnöksége visszatekintett a mögöttünk álló, júliusi hazai rendezésű U19-es Európa-bajnokságra is. Egyöntetű vélemény, hogy az előkészítési és szervezési munkát komoly elismerés illeti. A szervezők aktivitásának köszönhetően összesen mintegy 40 ezer szurkoló látta a helyszíneken az összecsapásokat, miközben a szervezés egészét, hatékonyságát és precizitását az UEFA szakemberei és vezetése nagyra értékelték. Mindez Magyarország 2020-as Európa-bajnoki pályázata kapcsán is kiemelten fontos, hiszen Budapest rendező szerepéhez sok tényező együttes megvalósulására van szükség. (Az Európai Labdarúgó-szövetség szeptember közepén határoz a kontinensviadal házigazdáiról.)

Beszámolt a szakmai munkáról Mészöly Géza, az U19-es Európa-bajnoki csoportjában harmadik helyen végzett, és ezzel vb-kvalifikációt elérő csapat szövetségi edzője is, aki önkritikusan beszélt a válogatott első két mérkőzésen nyújtott teljesítményéről. A harmadik, Izrael elleni találkozón aratott 2-1-es sikerrel a magyar csapat hullámzó, az előzetes várakozásoktól elmaradó teljesítménnyel tudta kiharcolni a 2015-ös, új-zélandi U20-as FIFA világbajnokságon való szereplést érő harmadik helyet (magyar csapat legutóbb 2009-ben jutott ki U20-as tornára, ekkor Egervári Sándor gárdája bronzérmet szerzett, Egyiptomban).

---