2020-2025: a szakmai megújulás korszaka

Az MLSZ elnökségének keddi határozata értelmében a megújuló szakmai bizottság célja, hogy véleményével, szakmai háttérmunkájával hatékonyan segítse az MLSZ elnökségének stratégiai döntéseit. Elemezze a magyar futball folyamatait, tapasztalatait, és ezzel előkészítse a vezetői döntéshozatalt. Az elnökség szándéka továbbá, hogy a testület működésének köszönhetően, a szakmai megújulás jegyében 2020-ig fejlődjön a labdarúgás szakmai bázisa, az edzők gyakorlati és elméleti felkészültsége, és megvalósuljon a labdarúgás vezetésének generációváltása, megújuljon a labdarúgást meghatározó szakmai, kulturális és morális környezet.

Fontos döntés – mely lehetőséghez juttatja a releváns tudással és nemzetközi tapasztalattal rendelkező fiatal szakembereket – hogy külföldi tanácsadók bevonásával hamarosan szakmai igazgatói és akadémiai igazgatói képzés indul az MLSZ edzőképző központjában.

A folyamat része – a szakmai bizottság felügyelete mellett – az utánpótláskorú labdarúgók képességeinek mentális, valamint fizikai (élettani és egészségügyi) mérése, és a fejlődés nyomon követésére és széleskörű elemzésekre alkalmas átfogó adatbázis kialakítása.

Emellett a már elindított szakmai programok koordinációja, és a 2020-2025-ös stratégia sportszakmára vonatkozó részének előkészítése érdekében a szakmai bizottság az elnökség döntése értelmében intenzívebb formában végzi munkáját. A testület az új szakmai korszak megvalósulása érdekében a szükséges javaslatok kidolgozására a korábbinál nagyobb energiát szán, és ezzel összefüggésben átalakul a szakmai bizottság összetétele is.

A testület a szükséges változtatások érdekében teljes körűen áttekinti az utánpótlásképzés és versenyeztetés rendszerét, továbbá félévente értékeli az NB I-es bajnokság szakmai színvonalát, és az MLSZ sportigazgatóság teljesítményét, ideértve a szövetségi kapitány, a sportigazgató, az utánpótlás-szakágvezető, valamint  az edzőképzési igazgató beszámolóját is.

A testület vezetője Nyilasi Tibor, az MLSZ elnökségi tagja, korábbi 70-szeres válogatott, ezüstcipős labdarúgó, magyar bajnok edző lett. A testület tagjai: Dárdai Pál, Egervári Sándor (korábbi szövetségi kapitányok), Fehér Csaba, 41-szeres válogatott labdarúgó, Fórián Zsolt, korábbi NB I-es játékos, a Mol Vidi FC utánpótlásának szakmai igazgatója, Hajnal Tamás, 59-szeres válogatott labdarúgó, Gellei Imre (korábbi szövetségi kapitány), Gera Zoltán, 97-szeres válogatott labdarúgó, Kovács Kálmán, 56-szoros válogatott labdarúgó, jelenleg testnevelő tanár, Lőw Zsolt (a PSG másodedzője), Markó Edina (női szövetségi kapitány, pro-licences edző), Szabics Imre (az osztrák válogatott másodedzője), és Takács Mihály, a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia igazgatója.

A döntés háttere:

Az MLSZ a 2010-2018-as időszakban a kormányzattal együttműködve stabilizálta a magyar labdarúgás működésének szervezeti, infrastrukturális és pénzügyi feltételeit. Számos intézkedést vezetett be a nemzetközi labdarúgás irányadó területeiről átvett tapasztalatok alapján, és különböző módon igyekezett segíteni a sportszervezetek szakmai munkájának fejlődését. Mindeközben jelentősen nőtt a sportágban résztvevő szervezetek, játékosok és sportszakemberek száma, kiemelkedően erősödött a sportági aktivitás.

A fenti határozott eredmények ellenére, a sportágon belül és a sportágon kívülről is megfogalmazott kritikák szerint érdemi hiányérzet jellemző a sportággal szemben az utánpótlásképzés, azon belül az akadémia rendszer hatékonysága, a nemzetközi kupákban résztvevő klubok és a magyar válogatott csapatok eredményessége, valamint ezzel összefüggésben az edzőképzés fejlődése vonatkozásában.

Az MLSZ 2018-as közgyűlésén az elnöki beszámolóban a vezető gondolat szerint a felsorolt hiányosságok területén az előrelépés elsősorban a kluboktól, a klubokban folyó tevékenység intenzitásától és szakmai színvonalától függ, ugyanakkor az MLSZ továbbra is mindent meg kíván tenni, hogy segítse a sportszervezeteket a szakmai előrelépésben.

Az MLSZ elnöksége ebben az évben már több olyan témában is döntést hozott, amely a 2010-től indult stratégiai időszak értékelésére alapozva a további szakmai fejlődést célozta meg, elsősorban az utánpótlás-nevelés és a szakember képzések területén, ideértve a finanszírozási és motivációs kérdéseket is.

A Double-Pass tanácsadó cég három évvel az első audit után 2018-ban ismét megkezdte a kiemelt utánpótlás-nevelő műhelyek teljes körű átvilágítását, miközben a szövetség a professzionális utánpótlás-képzés eredményének mérésére egy új, objektív és transzparens monitoring rendszert vezetett be, az ún. produktivitási rendszert.

A meghozott döntések eredményeként 2018-tól az akadémiák teljesítmény-alapú finanszírozása közvetlenül a produktivitáshoz van kötve, azaz kizárólag akkor részesülhet nagyobb támogatásban egy akadémia, ha minél több „piacképes” játékost képes kibocsájtani a képzésből.

Fontos kapcsolódási pont a szakmai bizottság intenzívebb munkavégzésével kapcsolatban, hogy ebben az évben elkezdte munkáját az Orvosi Bizottság felügyelete mellett létrehozott, teljesítménydiagnosztikai- és sportegészségügyi szűrőközpont, amely egységes, nemzetközi szintű protokoll mellett biztosítja a válogatott és akadémiai labdarúgók rendszeres szűrését.