Ülésezett az MLSZ elnöksége
A szövetség éves küldöttközgyűlése után összeült az MLSZ Elnöksége is, a témák között szerepelt a hazai futsal fejlesztési tervének megvitatása, valamint napirendre kerültek a versenykiírásokhoz és a fegyelmi büntetési tételekhez kapcsolódó kérdések.
Az MLSZ elnöksége elfogadta a "Magyar futsal fejlesztési terve 2013-2020-ig" című stratégiai tervet, valamint annak rövid távú feladattervét.<
br> Az Elnökség döntése értelmében:
- a futsal a téli időszakra bekerül az OTP-MOL Bozsik-program intézményi és egyesületi programjába, téli terembajnokságok és foglalkozások indulnak. A megyei igazgatóságok az MLSZ infrastruktúrájára támaszkodva, régiós vagy megyei utánpótlástornákat szerveznek. Az OTP-MOL Bozsik intézményi programban beindul a futsal sporteszköz-támogatási program, valamint a programban résztvevő testnevelőket az MLSZ futsal szakanyagokkal (szakkönyv, oktató CD) látja el.
- az edzőképzésbe bekerülnek a futsalképzés elemei is, több edzői licenc program része lesz a futsal ismeretek oktatása.
- előterjesztés készül az első- és másodosztály bajnokságainak optimális csapatszámáról, a bajnokságok országos és területi felosztásáról, és a versenyrendszer fejlesztéséről.
A hétéves fejlesztési terv célja, hogy az Európában 500 ezer igazolt játékost és 1 millió a futsalt valamilyen szinten űző, a sportágat kedvelő férfit és nőt megmozgató sport Magyarországon is népszerűbb legyen, különös tekintettel arra, hogy a nagypályás labdarúgás is népszerűbbé és eredményesebbé válhat a futsal elterjedésével.
Az MLSZ elnöksége elfogadta a férfi utánpótlás versenykiírásokat, a megyei (és budapesti) férfi felnőtt és utánpótlás bajnokságok, valamint a Magyar Kupa versenykiírásait. Az elnökség ugyancsak elfogadta a strandlabdarúgó, a női felnőtt- valamint utánpótlás versenykiírásokat.
A Női Bizottság javaslatára fontos változás, hogy a felnőtt női NB I-es mérkőzésen pályára lépő labdarúgók 24 órán belül más, az MLSZ által kiírt felnőtt bajnoki mérkőzésen nem léphetnek pályára. A módosítás a játékosokat kívánja védeni a túlzott igénybevételtől, másrészt a klubokat segíti abban, hogy játékosaik felkészülten és koncentráltan léphessenek pályára.
Az elnökség korábban kérte annak vizsgálatát, hogy az U19-es bajnokságban felemelje a felső korhatárt 21 évre. A Versenyigazgatóság tekintettel az akadémiai képzés várhatóan növekvő számú kibocsátására, valamint az NB II és NB III csapatszám csökkentésére, javasolta a korhatár felemelését, amivel a csapatok és szakvezetők döntési lehetősége bővült. Az Elnökség a kérdés kapcsán döntést hozott arról a csapatok által tett kezdeményezésről is, hogy az NB I-es csapatoknak nem lesz kötelező második csapatot indítania az NB III-as bajnokságban.
Az Elnökség az amatőr egyesületek aktív hozzáállásának köszönhetően csaknem 1600 csapattal induló Magyar Kupa-versenykiírásánál tekintettel volt a nemzetközi kupákban érdekelt csapataink érdekeire: a nemzetközi kupában induló csapatok a többi NB I-es csapatnál később, a csoportkörbe való jutás esetén csak tavasszal kapcsolódnak be a versenybe.
Az MLSZ elnöksége reagálva a csapatok és a szurkolók felvetéseire, részletesebbé illetve egyértelművé tette a gyűlölködő szurkoló magatartásra vonatkozó fegyelmi büntetési tételeket, a jogsértésekre vonatkozó büntetések mértékét. A szabályozás figyelembe veszi, hogy melyik csapat szurkolói a kezdeményezők, hányszor követik el a szurkolók a kifogásolt magatartást, illetve a szezonon belüli ismétlődő jelleget. A szabályzat tartalmazza az enyhítő körülményeket, a büntetés mérséklésének lehetőségét, ha egy klub mindent elkövet a jelenség megelőzésére, megszüntetésére. Tekintettel az előkészítésre rendelkezésre álló idő rövidségére, illetve, hogy már csak 3 forduló van hátra a bajnokságból, az Elnökség úgy döntött, hogy a szabályzat kiegészítése azt követően léphet hatályba, ha az NB I-es bizottság, azaz a klubok képviselői is támogatják annak javasolt formáját.
Az Elnökség döntött a Magyar Kupa és Amatőr Kupa helyszínéről és időpontjáról. A két döntőt május 22-én egy helyszínen, a kispesti Bozsik-stadionban rendezik meg: a Velence - Martonvásár Amatőr Kupa-döntőt 17 órától, a DVSC-Teva - Győri ETO MK-döntőt 20 órától. Az elnökség határozata szerint, amennyiben az OTP Bank Liga bajnoka és a Magyar Kupa idei kiírásának győztese ugyanazon klub, a Szuperkupa-döntőt nem rendezik meg.
br> Az Elnökség döntése értelmében:
- a futsal a téli időszakra bekerül az OTP-MOL Bozsik-program intézményi és egyesületi programjába, téli terembajnokságok és foglalkozások indulnak. A megyei igazgatóságok az MLSZ infrastruktúrájára támaszkodva, régiós vagy megyei utánpótlástornákat szerveznek. Az OTP-MOL Bozsik intézményi programban beindul a futsal sporteszköz-támogatási program, valamint a programban résztvevő testnevelőket az MLSZ futsal szakanyagokkal (szakkönyv, oktató CD) látja el.
- az edzőképzésbe bekerülnek a futsalképzés elemei is, több edzői licenc program része lesz a futsal ismeretek oktatása.
- előterjesztés készül az első- és másodosztály bajnokságainak optimális csapatszámáról, a bajnokságok országos és területi felosztásáról, és a versenyrendszer fejlesztéséről.
A hétéves fejlesztési terv célja, hogy az Európában 500 ezer igazolt játékost és 1 millió a futsalt valamilyen szinten űző, a sportágat kedvelő férfit és nőt megmozgató sport Magyarországon is népszerűbb legyen, különös tekintettel arra, hogy a nagypályás labdarúgás is népszerűbbé és eredményesebbé válhat a futsal elterjedésével.
Az MLSZ elnöksége elfogadta a férfi utánpótlás versenykiírásokat, a megyei (és budapesti) férfi felnőtt és utánpótlás bajnokságok, valamint a Magyar Kupa versenykiírásait. Az elnökség ugyancsak elfogadta a strandlabdarúgó, a női felnőtt- valamint utánpótlás versenykiírásokat.
A Női Bizottság javaslatára fontos változás, hogy a felnőtt női NB I-es mérkőzésen pályára lépő labdarúgók 24 órán belül más, az MLSZ által kiírt felnőtt bajnoki mérkőzésen nem léphetnek pályára. A módosítás a játékosokat kívánja védeni a túlzott igénybevételtől, másrészt a klubokat segíti abban, hogy játékosaik felkészülten és koncentráltan léphessenek pályára.
Az elnökség korábban kérte annak vizsgálatát, hogy az U19-es bajnokságban felemelje a felső korhatárt 21 évre. A Versenyigazgatóság tekintettel az akadémiai képzés várhatóan növekvő számú kibocsátására, valamint az NB II és NB III csapatszám csökkentésére, javasolta a korhatár felemelését, amivel a csapatok és szakvezetők döntési lehetősége bővült. Az Elnökség a kérdés kapcsán döntést hozott arról a csapatok által tett kezdeményezésről is, hogy az NB I-es csapatoknak nem lesz kötelező második csapatot indítania az NB III-as bajnokságban.
Az Elnökség az amatőr egyesületek aktív hozzáállásának köszönhetően csaknem 1600 csapattal induló Magyar Kupa-versenykiírásánál tekintettel volt a nemzetközi kupákban érdekelt csapataink érdekeire: a nemzetközi kupában induló csapatok a többi NB I-es csapatnál később, a csoportkörbe való jutás esetén csak tavasszal kapcsolódnak be a versenybe.
Az MLSZ elnöksége reagálva a csapatok és a szurkolók felvetéseire, részletesebbé illetve egyértelművé tette a gyűlölködő szurkoló magatartásra vonatkozó fegyelmi büntetési tételeket, a jogsértésekre vonatkozó büntetések mértékét. A szabályozás figyelembe veszi, hogy melyik csapat szurkolói a kezdeményezők, hányszor követik el a szurkolók a kifogásolt magatartást, illetve a szezonon belüli ismétlődő jelleget. A szabályzat tartalmazza az enyhítő körülményeket, a büntetés mérséklésének lehetőségét, ha egy klub mindent elkövet a jelenség megelőzésére, megszüntetésére. Tekintettel az előkészítésre rendelkezésre álló idő rövidségére, illetve, hogy már csak 3 forduló van hátra a bajnokságból, az Elnökség úgy döntött, hogy a szabályzat kiegészítése azt követően léphet hatályba, ha az NB I-es bizottság, azaz a klubok képviselői is támogatják annak javasolt formáját.
Az Elnökség döntött a Magyar Kupa és Amatőr Kupa helyszínéről és időpontjáról. A két döntőt május 22-én egy helyszínen, a kispesti Bozsik-stadionban rendezik meg: a Velence - Martonvásár Amatőr Kupa-döntőt 17 órától, a DVSC-Teva - Győri ETO MK-döntőt 20 órától. Az elnökség határozata szerint, amennyiben az OTP Bank Liga bajnoka és a Magyar Kupa idei kiírásának győztese ugyanazon klub, a Szuperkupa-döntőt nem rendezik meg.