Újabb fejlesztések a női szakágban

Az MLSZ elnöksége jelentős változásokról döntött keddi ülésén, melyek egy része a női labdarúgásra (is) vonatkozik. Török Gábor ezekről ejtett szót a noifutball.com-nak adott interjúban.

- Az egyik döntés a női utánpótlás-nevelés támogatására vonatkozik: a női futball is bekerült a szövetség produktivitási rendszerébe, ami azt jelenti, hogy 2018-tól kezdve minden olyan klub, amely NB I-es vagy válogatott játékost nevelt, a játékos nála töltött éveinek arányában rendszeres, kiszámítható támogatáshoz jut. Ez az összeg a produktivitási lista élén található csapatoknál komoly összegeket jelent - fogalmazott Török Gábor.

A másik döntés a Jet-Sol Liga jövő évi bevételeihez kapcsolódik. 2013-ban, az MLSZ ötéves szakágfejlesztési programjának kezdete óta jelentős előrelépés történt a csapatok központi támogatása területén is.

- A reform elindulásakor az első osztályú csapatok semmilyen központi támogatásban nem részesültek, a bajnokságnak nem volt szponzora és médiapartnere sem. Azóta a bajnokság támogatójának, a közvetítési jogokat megvásároló televíziónak és a szövetségnek köszönhetően évről-évre nőttek az összegek. Jövőre egy újabb, nagyon jelentős emelésre kerül sor: a korábbi másfélszeresére növekszik a nyolc csapat között elosztható pénzösszeg. Ezzel egyértelműen kimondható lesz, hogy egy első osztályú női csapat stabilan, biztonságosan és gazdaságosan működtethető Magyarországon - mondta Török Gábor.

Ami a magyar női labdarúgás eredményességét illeti, a Női Bizottság elnöke arra számít, hogy a jelentős javulásig továbbra is türelmesnek kell lenni, mert a szakági fejlesztések kizárólag hosszú távon hozhatnak eredményt.

- Tudom és látom, hogy sokan türelmetlenek, várják a kiugró eredményeket, de attól, mert nagyobb a támogatás és több a figyelem, ugyanazok a játékosok még nem fognak lényegesen jobban focizni. Ugyanazt mondom mindig, amióta elkezdtük a programot: a 2020-as évekig nem érdemes feltennünk azt a kérdést, hogy eredményesebb lett-e a magyar női futball. Addig azt kell néznünk, hogy eltűnnek-e a fehér foltok a térképről, hogy több-e a csapat és lényegesen több-e a fiatal játékos, akikből majd a jövő magyar női válogatottja valóban válogathat - fogalmazott Török Gábor. - Számomra a tavalyi év két meghatározó élménye az U17-es és az U19-es válogatottjaink egy-egy Európa-bajnoki selejtező mérkőzéséhez kapcsolódott: a norvégok és a skótok ellen olyan mérkőzéseket láttam, amelyeket évekkel korábban gólokkal veszítettünk volna el, most pedig mindkettőt megnyertük. Ha ezek a fiatal játékosok pár év múlva elkezdenek beépülni a felnőtt válogatottba, akkor méretődik majd meg a 2013-ban elindított fejlesztés értelme, és akkor kell elkezdenünk eredményességi célokról beszélni. Ami a mai felnőtt válogatottat illeti, ott szerintem értelmetlen irreális vágyakat megfogalmazni, és óva is intenék mindenkit attól, hogy a férfi futballra jellemző módon viselkedjen: a meccsek előtt ész nélkül bizakodjon, utána pedig szánalmas magyarázkodásba kezdjen. A mi helyünk egyelőre az európai középmezőnyben van, és a mostani világbajnoki selejtező-csoportunkban minden pontért keményen meg kell dolgoznunk, a papírforma vereségeket pedig tisztességgel el kell viselnünk - tette hozzá Török Gábor.