Több lehetőséget kapnak a magyar tehetségek

A testület meghallgatta a szövetségi kapitány beszámolóját a magyar labdarúgó-válogatott első félévi teljesítménye kapcsán. Egervári Sándor pozitívumként emelte ki, hogy a csapat csoportmásodikként továbbra is saját kezében tartja a továbbjutás eldöntésének kérdését és 32. helyen áll a világranglistán, ami jobb, mint a korábbi időszak átlagos helyezése. Az eredményesség az elvárásoknak megfelelő, de a Csehország elleni augusztusi felkészülési mérkőzést követően nagy jelentőségű selejtezők várnak a magyar csapatra (Románia, Észtország, Hollandia és Andorra ellen), amelyeken a korábbinál is nagyobb csapategység, jobb teljesítmény szükséges.

Szintén szó volt a korosztályos válogatottakról, illetve kiemelten az U21-es válogatottról. A csapat rangos és nehéznek ígérkező selejtezősorozat első lépését tette meg, amikor a múlt hónapban, idegenben győzte le Albánia csapatát (1-2). A Róth Antal szövetségi edző által irányított korosztályos együttes a 2015-ös Eb-re, és ezáltal akár a 2016-os olimpiára is kvalifikálhatja magát, ám ehhez először ellenfeleivel szemben (Albánia, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Spanyolország) kiemelkedően kell teljesítenie. Csak az első helyezett, és a legjobb másodikok kerülnek a jövő őszi pótselejtezőkbe, ami nem könnyű feladat, de feltétlenül biztató a csapat javuló teljesítménye.

Fiatalok nagy lehetősége

A fejlődő színvonalú magyar utánpótlás-nevelés speciális problémája, hogy a tehetséges, 17-19 év közötti játékosoknak nincs elég lehetőségük a továbbfejlődésre, a meccsrutin megszerzésére. Igen kevés kivételtől eltekintve nem jutnak el az első osztályú csapatok keretéig, ugyanakkor az utánpótlás-bajnokságba már nem nevezik őket. Az EU-s jogszabályok nem teszik lehetővé azt, hogy az MLSZ kötelezze az élvonalbeli klubokat arra, hogy ne külföldi játékosokat részesítsék előnyben. Ennek ellenére a szövetség minden lehetőséget megragad arra, hogy pénzek felhasználásával segítse a hazai nevelésű játékosok foglalkoztatását a felnőtt csapatokban. A cél az, hogy a hazai nevelésű játékosok foglalkoztatása nagyobb számban történjen meg a professzionális bajnokságokban, és ezáltal olyan klubmodell alakuljon ki, amely – a helyi kötődések miatt is – erősebb szurkolói közösségeket hív életre.

Az MLSZ az egyesületeknek juttatott pénzek kifizetésénél differenciálással fogja ösztönözni a klubokat a fiatal játékosaik szerepeltetésére. A szövetség minden hatáskörébe tartozó forrás elosztásánál a forrás egy jelentős hányadát a felnőtt csapatban játszó hazai nevelésű fiatal játékosok szerepeltetését ösztönözve osztja ki. Ezen túlmenően, az MLSZ keresni fogja azokat a további eszközöket, amelyek ösztönzik a hazai, MLSZ nevelésű játékosok (aki 15-21 éves kora között az MLSZ-hez tartozó egy vagy több sportszervezetben, legalább három évet egyben vagy megszakításokkal igazolt játékos volt) szerepeltetését. Általános szabályként a 2013-2014. bajnoki évtől a hivatásos bajnokságokban az alábbi, fokozatosan növekvő arányokat kell teljesíteni az MLSZ nevelésű labdarúgók szerződtetésénél:

NB I, NB II férfi felnőtt bajnokság

• 2013-2014. évi bajnoki évben 25 fős keret esetén minimum 8 fő,
• 2014-2015. évi bajnoki évben 25 fős keret esetén 12 fő,
• 2015-2016. évi bajnoki évben 25 fős keret esetén 13 fő.

(A 25-nél nagyobb keret esetén lineáris arányosan kell értelmezni az előírást.)

A fiatal magyar játékosok nagyobb számban való szerepeltetését szeretné elérni a szövetség

A tévés jogdíjakból származó bevételek sportszervezetek részére történő elosztásánál a 2013-2014. bajnoki évben a szabályozásba az alábbi szempontok kerültek be:

- az NB I-es bajnokságban a tévés pénz 15%-a annak arányában kerül kiosztásra a csapatok között, hogy az adott bajnoki évben a férfi felnőtt bajnoki mérkőzéseken a 23 év alatti magyar játékosok összesen hány percet töltenek a pályán (a tervek szerint a korhatár a következő években csökken)

- az NB II-es bajnokságban a tévés pénzből nem kapnak azok a csapatok, amelyekben a mostani határozat után igazolt külföldi játékos is pályára lép bajnoki mérkőzésen

- az NB III-as bajnokságok esetében azon csapat, amely nem csak MLSZ nevelésű játékosokat foglalkoztat, csupán a törvény által előírt minimális mértékben részesülhet TAO-s forrásokból

- A fenti, 2013-2014-as bajnoki idénytől hatályba lépő szabályozásnál az NB I, NB II és NB III férfi felnőtt bajnokságban szereplő sportszervezetek esetén a 2013. július 12-ig az MLSZ-nél nyilvántartásba vett és még érvényes szerződések nem esnek a fenti korlátozások alá.

Segélyalap és szigorodó fellépés az NB I-ben

A televíziós jogdíjbevételek felhasználásával a klubok 48 millió forintos „segélyalapot” hoznak létre az OTP Bank Ligában szereplő, esetlegesen rendkívüli gazdasági helyzetbe kerülő klubok számára, amelyek gyors segítség nélkül nem tudják teljesíteni a szabályzatokban foglalt feltételeket. A Kockázati Alapból kizárólag az NB I-es bizottság támogató véleménye esetén, hangsúlyozottan visszafizetendő kölcsön formájában részesülhet a bajba jutott csapat.

Az elnökség korábbi célkitűzésének megfelelően, a verbális és tettleges erőszak minden formájának megszüntetése érdekében szigorodott a Fegyelmi Szabályzat. Az új idényben az esetleges nem kívánt eseményeket, már az UEFA és a FIFA által is elvárt szigor alapján, a kiszabható fegyelmi büntetések széles spektrumán, a szankciók fokozatosságának alkotmányos elvét biztosítva fogja megítélni az MLSZ Fegyelmi Bizottsága. A szabályzat több helyen lehetőséget biztosít arra, hogy a klubok és szurkolóik többségének együttműködő, sportszerű viselkedése enyhítő körülményként jelenjen meg az eljárásban. A legsúlyosabb cselekmények, mint a rasszizmus, a gyűlöletkeltés esetén a komoly pénzbüntetés mellett – indokolt, végső esetben – a szektor- vagy stadionbezárás is megjelenhet a szankciók között. Ezzel párhuzamosan a szövetség folytatja kampányát, a "Gyűlölet nem pálya" akciót is, a prevenciót fontosabbnak, célravezetőbbnek tartja, mint a büntetést.

A szövetség ismét egy időpontban, 2014. május 13. kedden rendezi meg a Ligakupa és a női Magyar Kupa döntőjét, így olyan kettős mérkőzés jön létre, amely a sportág igazi ünnepe lehet.

Ami a Ness Hungary NB II-es bajnokság tevékenységét felügyelő bizottságot illeti, annak mandátuma a bajnokság átalakításával lejárt. Széles körű egyeztetést követően összeállt az új másodosztályú bizottság. A mai döntés alapján Margitai Zoltán lett az NB II-es bizottság elnöke, tagként pedig Dézsi Attila, Földi Sándor, Kaibás Dezső, Kovács Mihály, Nemes Ferenc és Potoczki Tamás vesz részt a testület munkájában.

Átalakuló női élvonal, fókuszban az elitképzés

Új versenykiírás lesz a női NB I-ben is, amely minden érintett sportszervezet támogatását bírja, és egyben ösztönzi a bajnokság színvonalának emelkedését is. A bajnoki idény 2013. július 1-én kezdődik és 2014. június 30-án ér véget. A bajnokság alapszakasszal, rájátszással és helyosztókkal kerül lebonyolításra. A csapatok az alapszakaszban őszi és tavaszi fordulókban, körmérkőzéses rendszerben, oda-vissza alapon mérkőznek egymással 2x7 fordulóban.
A felső- és alsóházi rájátszásban a csapatok (felsőház: az alapszakasz 1-4. helyezett; alsóház: az alapszakasz 5-8. helyezettje) kétfordulós rendszerben, oda-vissza alapon mérkőznek meg egymással 2x3 fordulóban. A rájátszásban résztvevő csapatok az alapszakaszban egymás ellen elért eredményeiket magukkal viszik. A rájátszás végén a bajnokság végeredménye két győzelemig tartó helyosztókon dől el.

Az MLSZ egy nagy tapasztalatú, nemzetközi szakértő (Double-Pass) bevonásával kívánja értékelni, auditálni az elit utánpótlás-nevelő műhelyeket, akadémiákat. A munka előkészítésére, a széleskörű audit tervezésére és megkezdésére egy hétfős munkabizottság alakult. Cél, hogy a magyar intézmények színvonala ellenőrizhetően magas színvonalú legyen minden tevékenységükre (szakmai képzés, oktatás) tekintettel.

Európa-bajnoki bronzéremmel tért haza Olaszországból az amatőrválogatott

Stratégiai megújulás előtt a futsal szakág, amatőrválogatott siker

Az MLSZ elnöksége a következő időszakban látványos fejlődést vár a futsal területén, mind szakmai, mind szervezeti, versenyeztetési szinten, és ehhez a munkához új lendület szorgalmaz, illetve személyi változásokra is szükségesnek tart. Éppen ezért újjászerveződik a Futsal Bizottság. Esterházy Márton (elnök), Ragadics Ferenc és Juhász Péter bizottsági munkáját elismeréssel köszönte meg a testület. Július 9-i hatállyal kinevezi Drucskó Zoltán urat a Futsal Bizottság elnökévé, Mezei József, Simon Ferenc, Szabó László és Szikora Levente urakat a Bizottság tagjaivá. Az MLSZ elnöksége határozatban gratulált a magyar amatőrválogatottnak az Olaszországban elért sikeréhez. A csapat kiemelkedően teljesített: a sikerrel megvívott selejtezők után a júniusi kontinensviadalon is csak a hazai együttes ellen maradt alul a gárda, és így bronzérmet szerzett.

---