Személyi döntéseket is hozott az MLSZ elnöksége

Az ülésen a tagok elfogadták a profi bajnokságokra vonatkozó pénzelosztási szabályzatot, amelynek alapelvei némileg változtak az elmúlt idényhez képest. Az OTP Bank Ligában a szövetség – a normatív támogatás, és az eredményesség utáni díjazás mellett – továbbra is kiemelten, megemelt súlyaránnyal dotálja azon klubokat, amelyek MLSZ nevelésű játékosokat foglalkoztatnak. Az új rendszerben életkortól függetlenül minden MLSZ nevelésű játékos szerepeltetését támogatja a pénzelosztási rendszer, ám a 23 éven aluli játékosok esetén másfélszeres, a 21 éven aluliak pályára küldése esetén kétszeres szorzóval írják jóvá a futballista játékidejét. Ami az NB II-re vonatkozó szabályozást illeti, az előbb ismertetettek mellett a másodosztályban érvényben marad, hogy az a klub, amely új szerződést köt nem MLSZ nevelésű játékossal, nem jogosult a televíziós pénzekre.

Folyamatosan nő a Magyar Kupa presztízse is, köszönhetően az új versenykiírásnak, és a jelentős pénzdíjazásnak is. Az idény során a résztvevő csapatok között 129 millió forintot oszt ki a szövetség. Az 1909-ben útjára indított sorozat 2015-ös győztese igen magas, 30 millió Forintos fődíjban részesül a kieséses rendszerben gyűjtött díjazás mellett.

Döntés született arról, hogy a Ferencváros új stadionjában lehetőség lesz az idei világbajnokságon megismert „Goal Line” (Gólvonal) technológia alkalmazására. Így a budapesti aréna lesz az első hazánkban, ahol ezt a modern technológiát használhatják a játékvezetők annak megítélésére, a labda teljes terjedelmével áthaladt-e a gólvonalon.

Immáron VIII. üteménél tart az Országos Pályaépítési Program, amelynek keretében 12x24-es, 20x40-es, 40x60-as és 111x72-es műfüves, valamint 111x72-es élőfüves pályára nyújthatták be pályázataikat az önkormányzatok és a sportszervezetek. A TAO-program keretében finanszírozott projektben 2012 óta összesen 187 új műfüves, és élőfüves pálya készült el, amelyet az idei esztendőben újabb 120 labdarúgópálya gyarapít, melyek építése folyamatosan, jelenleg 64 helyszínen zajlik.

Személyi kérdésekről is döntött az MLSZ elnöksége az utánpótlás képzés megkezdett reformjának folytatása érdekében. A program előrehaladásának ellenőrzésére az Elnökség nevében az újonnan kinevezett sportigazgató, Kovács Ferenc kapott felhatalmazást. A sportigazgatót ebben a felelősségében az általa vezetett Utánpótlás Tanácsadó Testület segíti (a testület tagjai Dárdai Pál, Garami József, Herczeg András és Tamási Zsolt). A testület folyamatosan felügyeli és ellenőrzi a reform megvalósulását, és szükség esetén kezdeményezi az Elnökség döntését. A reform három pillére a régiós felelősségű utánpótlás központok szakmai irányítása, a korosztályos válogatottak versenyeztetése, valamint a labdarúgás egészségügyi központ kialakítása, amely Telkiben kerül felállításra, és amely a korosztályos válogatottak teljesítmény növelésének támogatása mellett a regionális UP központ labdarúgás egészségügyi kritérium rendszerét is kidolgozza, illetve ellenőrzi.

Az operatív végrehajtás tekintetében az egyes pillérek esetében a regionális utánpótlás központok szakmai irányításáért Szalai László, az Edzőképző központ igazgatója a felelős. A korosztályos válogatottak mellett dolgozó szövetségi edzők munkájának összehangolásáért Róth Antal vezetőedző, a labdarúgás egészségügyi központ kialakításáért pedig dr. Varga Péter Pál, az Orvosi Bizottság elnöke a felelős. A három részterület vezetőjének feladata, hogy a belga („Double-Pass”) audit folyamattal együttműködésben kialakítsák azokat az egységes elméleti és gyakorlati irányelveket, szakmai útmutatásokat, amelyek alapján a regionális utánpótlás központokban és a korosztályos válogatottak felkészülésében egységes utánpótlás-képzés valósulhat meg.

Feladatuk továbbá a minőségellenőrzési rendszer kidolgozása, amely mellett értékelhető és ellenőrizhető az utánpótlás központok szakmai tevékenysége, fejlődése, amely alapját képezi majd az utánpótlás finanszírozásnak.

---