Puskás Ferencre emlékezett az 1953-as nyitómérkőzés egyik hőse

Tömegközelekedéssel érdemes megközelíteni a Puskás Arénát - szurkolói információk

A pénteki Magyarország–Uruguay mérkőzés 19 órakor kezdődik a Puskás Arénában. A megnyitó események miatt érdemes korábban kilátogatni a stadionba. Mindenkit kérünk, hogy tömegközlekedéssel közelítse meg a stadiont, fokozottan ügyelve rá, hogy melyik kapuhoz szól a jegye. Nagyobb táskát nem lehet behozni a mérkőzésre. A kapukat 16 órakor nyitják meg, és ekkortól fogadja a Szurkolói Falu a szórakozni vágyókat. A stadionavató ceremónia érdemi része pedig 17.30-kor kezdődik, amikor legendás játékosok emlékeznek a hajdani Népstadionra. A stadionban készpénzmentes fizetési lehetőségeket lehet igénybe venni.

Tovább

Pénteken a Szent István Bazilika altemplomában indult az Orosz Labdarúgó-szövetség alelnöki posztját betöltő, örmény származású Nyikita Szimonyan programja, aki 19 órától részt vesz a Puskás Aréna megnyitásán is. A sportvezető megemlékezett a stadion névadójáról, a 2006-ban elhunyt Puskás Ferencről, akivel közösen pályára lépett a Népstadion avatásán. Ezt követően elhelyezte az emlékezés virágait Buzánszky Jenő, Grosics Gyula és Kocsis Sándor sírhelyénél is.

1926. október 12-én a ma Oroszország területén lévő Armavirban született, a Dinamo Szuhumi csapatából került a fővárosba, ahol előbb a Krilja Szovjetov, majd a Szpartak Moszkva játékosa volt. Mindkét klub színeiben lőtte a gólokat az akkori szovjet élvonalban, de vitathatatlan, hogy pályafutása legszebb évei a Szpartakhoz kötődnek. 1949 és 1959 között 233 bajnoki mérkőzésen 133 gólt ért el, háromszoros (1949, 1950, 1953) gólkirály. Négy bajnoki címet (1952, 1953, 1956, 1958) és két kupát (1950, 1958) nyert.

A szovjet válogatott mezében (1954–1958) 20 mérkőzésen tíz gólt szerzett, 1956-ban olimpiai bajnoki címet nyert, 1958-ban világbajnoki szereplő volt, majd játszott a magyar válogatott ellen néhány hónappal később, az Európa-bajnokságok történetének első mérkőzésén, Moszkvában. Pályafutása során egyébként összesen háromszor játszott a magyar nemzeti tizenegy ellen, 1958 előtt 1954-ben és 1957-ben. (A mérlege két győzelem, egy döntetlen.)

Kevésbé ment neki a magyarok ellen a hetvenes években, amikor szövetségi kapitányként meccselt Baróti Lajos válogatottja ellen, az argentínai Mundialra vezető úton, amikor a mi csapatunk kerekedett felül, s jutott ki a világbajnokságra.