Mexikói aranyemlékek a Válogatottak Klubjában

A fél évszázaddal ezelőtti olimpiai bajnoki cím megszerzésének körülményeiről a délután házigazdája, dr. Borbély Zoltán tartott rövid előadást, felelevenítve, hogy 112 ország 5516 sportolója vett részt az 1968. októberi versenyeken. A magyar sport képviseletében induló 167 sportember a hagyományokhoz méltóan szerepelt, és az érmek számát tekintve (10 arany, 10 ezüst és 12 bronz – 32 érem) a csapat a két nagy, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió mögött a harmadik helyre került. 

A Magyarország–Bulgária döntőről készült rövid archív videofelvétel megtekintése után, a sikerben résztvevő labdarúgók közül Juhász István, Keglovich László és Dunai Antal osztotta meg társaival személyes emlékeit. Dunai Antal érzelmekkel teli beszámolójában azt emelte ki, hogy mennyire különleges az olimpiát körülvevő hangulat, életre szóló élmény, amikor Magyarországtól távol, egy másik földrészen egymás sikeréért szorítanak a magyar sportolók, ellátogatva más-más sportágak versenyeire.

Juhász István a bolgárok elleni 4–1-re megnyert döntővel kapcsolatban felelevenítette, hogy 2–1-es magyar vezetésnél az ellenfél játékosai elveszítették önuralmukat, így három kiállítást követően a bolgárok mindössze nyolcan fejezték be a mérkőzést. A döntő utolsó perceiben a magyar csapat is megfogyatkozott: őt magát is kiállították, bár ő vétlen volt, nem követett el szabálytalanságot. Abban a Győri ETO egykori hátvédje, Keglovich László is egyetértett egykori válogatott csapattársaival, hogy életre szóló, meghatározó élmény volt játszani az olimpián.

Az emlékek felelevenítése után a már szokásosnak mondható beszélgetés, anekdotázás vette át a főszerepet. A klubnapon több generáció korábbi nagyságai is jelen voltak így, például a legidősebb válogatott labdarúgó,  a Vasas legendája, a 91 éves Raduly József, a Puskás-féle Honvéd kapusa, Faragó Lajos, a hosszú betegségéből felépülő, újpesti Káposzta Benő, vagy Szőke István, Rákosi Gyula,  Ladinszky Attila, Egervári Sándor, Gellei Imre, Garami József,  Martos Győző, Izsó Ignác, Mucha József, Gáspár József, Kozma Mihály,  Puskás Lajos, Dzurják József, Détári Lajos, Gyimesi László, Esterházy Márton, Kardos József, Kozma István, Bognár György, Kovács Kálmán, Telek András, Wukovics László és még sokan mások.

Az estébe nyúló baráti beszélgetések újra megerősítették, hogy a Válogatottak Klubja eléri kitűzött célját: erősíti a korábbi sportbarátságokat és rendre összehozza a korábbi csapattársakat és ellenfeleket is.