MLSZ-közgyűlés: minden feltétel adott a további fejlődéshez
Az MLSZ pénteki küldöttközgyűlésén a küldöttek elfogadták a 2022-es pénzügyi és szakmai beszámolót. A labdarúgás pénzügyi helyzete stabil, az elért eredmények folytatásaként a szakmai fejlődés lehetősége nyitott a futball minden szereplője számára.
A közgyűlés elején a FIFA részéről delegált Gianni Manca, valamint az UEFA részéről Jozef Kliment köszöntötte a résztvevőket, valamint méltatta a Magyar Labdarúgó Szövetség elmúlt években elért eredményes munkáját.
Csányi Sándor MLSZ-elnök az elmúlt évet értékelve elsőként az erős gazdasági alapokról ejtett szót:
"A hazai labdarúgás stabil alapokon áll, a klubok többsége felelősen gazdálkodik. A szövetség a 2022-es évben is eredményesen gazdálkodott. A TAO-program bevezetése óta már 453 milliárd forintnyi társasági adó került felhasználásra a labdarúgásban, ennek 87 százalékát amatőrfutballban használták fel".
A pályaépítési program keretein belül a szövetség 1525 pályát épített és 2640-et újított fel.
"Eddig 40 új stadion épült az országban, ma már Magyarországon találhatók a térség legkorszerűbb stadionjai, ezért további stadionépítésekre nincs szükség" - fogalmazott az MLSZ elnöke.
"A szabadidős labdarúgásban, vagyis a grassrootsban értük el a legjobb eredményeket: az OTP Bank Bozsik-programban 162 ezer gyermek vesz részt, az amatőr labdarúgásban 77 ezer mérkőzést rendeztek tavaly 2200 felnőtt csapattal és 3900 utánpótláscsapattal. Az amatőr futballhoz kapcsolódó egyéb kezdeményezéseink is sikeresek voltak" - tette hozzá Csányi Sándor.
A szövetség elnöke az utánpótlásképzést érintve elmondta: az utánpótlásképzést a sportigazgatóság irányításával úgy szervezte meg az MLSZ, hogy a szintjei egymásra épüljenek, ezen a területen azonban még jelentős előrelépést szeretne elérni a szövetség.
"Úgy érzem, beszélhetünk fejlődésről, de az utánpótlásba áramló pénz még nem hasznosul megfelelően. Fiatalabb korban még versenyképesek a válogatottaink, de az idősebb korosztályokban egyre kevésbé. Nem kellően hatékony a fiatalok beépítése a felnőtt csapatokba. Szeretnénk elérni, hogy a kiválasztás szervezettebb, a kiemelt akadémiák munkája hatékonyabb legyen. Az a célunk, hogy a kluboknál még tudatosabb munka folyjon" - hangsúlyozta Csányi Sándor.
Az értékelő beszédben elhangzott: a női labdarúgók száma 10 év alatt ötszörösére nőtt (40 ezerre), és 30%-ban 19 éven aluli játékosok szerepelnek az MLSZ versenyrendszerében. A futsalban a tavalyi évben 27 600 versenyengedélyt adott ki a szövetség.
"A Marco Rossi vezette férfi A-válogatott nemcsak az eredmények és játék színvonala, hanem a példás hozzáállás, küzdeni akarás miatt is a közönség kedvence lett. A fiatalok beépítése alapot ad a jövőhöz" - mondta a nemzeti csapat szerepléséről Csányi Sándor.
A hazai bajnokságokról szólva a szövetség elnöke kiemelte: szeretné, ha tovább nőne a magyar labdarúgók aránya az élvonalban.
"Az elmúlt években haladtunk előre, két év alatt 51-ről 57 százalékra nőtt a magyar játékosok számára, de tovább kell javítani az arányt. Reményeink szerint a jövőben egyre több fiatal tehetség lép be a felnőtt futballba, bízom benne, hogy lesz hely a számukra a csapatoknál. A 12 csapatos NB I 2025-ig nem változik, de gondolkodunk a létszámnövelésről. A cél, hogy a bajnokság erősödjön és még több fiatal kapjon lehetőséget az élvonalban. Az NB II esetében az a cél, hogy a létszámcsökkentés után a színvonal közeledjen az NB I-hez".
Az MLSZ elnöke kiemelte, a Ferencváros gratulációt érdemel nemzetközi szereplése kapcsán. A játékvezetésről szólván elhangzott: a VAR bevezetése óta 70 %-kal csökkent a súlyos játékvezetői hibák száma, ma már 98,3%-os a játékvezetők döntéspontossága. Fontos teendő ugyanakkor a játékvezetők számának növelése, mert jelenleg kevés a játékvezető a hazai futballban.
A jövőbeli prioritások között Csányi Sándor kiemelte a pályák gazdaságos, fenntartható üzemeltetését célzó zöld program folytatását és az utánpótlás piramisrendszerének megerősítését. A jövőben is pályázunk nemzetközi eseményekre, szeretnénk házigazdája lenni egy Bajnokok Ligája-döntőnek.
Csányi Sándor évértékelését követően a közgyűlés elfogadta a 2022-es szakmai és pénzügyi beszámolót, az utóbbiról készült könyvvizsgálói jelentést, valamint a 2023-as év pénzügyi és szakmai tervét, utolsó napirendi pontként pedig az alapszabály módosítását.
A közgyűlésről készült felvétel az alábbiakban tekinthető meg:
Letölthető dokumentumok
- 2022. évi egyszerűsített éves beszámoló és közhasznúsági melléklet
- 2022. évi szakmai beszámoló
- 2023. év szakmai és pénzügyi terv