Megjelent a Professzionális futballkörkép legújabb száma

A kiadványban szereplő elemzésekre alapozva általánosságban elmondható, hogy az NB I-es klubok a 2023-as pénzügyi eredményeik alapján továbbra is stabilnak tekinthetők, viszont fontos kiemelni az egy klubra jutó – 2022-t követően másodízben – negatív adózott eredményt, amely hosszútávon nem fenntartható. Az elemzés alapján továbbra is fennáll az a korábbi években felállított diagnózis, miszerint a magyar klubok ligaszinten többet költenek játékosvásárlásra, mint amennyi bevételük játékoseladásból származik, ezzel rontva a liga nettó pénzügyi eredményét.

Ezzel szemben az MLSZ kiemelt célja, hogy minden magyar első osztályú klub megfelelő összegű saját tőkeállománnyal rendelkezzen, ami garanciát nyújt az esetleges nehezebb években is a stabilitásra. Ahhoz, hogy folyamatos tulajdonosi tőkepótlás nélkül a klubok képesek legyenek megfelelő mértékű tartalékot és saját tőkét felhalmozni, kiemelten fontosak a piaci bevételek, különösképpen az UEFA-tól származóak, illetve a saját nevelésű játékosok A-csapatba való beépítése, majd játékjogaiknak értékesítéséből származó eredmény. Ehhez viszont elengedhetetlen, hogy a klubtulajdonosok és menedzserek közép és hosszú távú stratégiában gondolkodjanak, és ennek megfelelően alakítsák a rövid távú operatív célokat.

A Professzionális Futballkörkép legújabb kiadása.

Néhány érdekesebb megállapítás a 2023/2024-es szezonra vonatkozóan:

– Mérséklődő bevételi különbség és növekvő működési ráfordítás volt a jellemző az NB I-ben 2023-ban. A legmagasabb és legalacsonyabb bevételű klub közötti arány 13-szoros volt, amely alacsonyabb, mint a 2022-es 20-szoros érték. Kiadás oldalon nőtt a magyar bajnokságban szereplő klubok egy csapatra jutó átlagos működési ráfordítása átlépve a 10 millió eurós határt.

– A 2022/2023-as idényhez viszonyított 18 százalékos növekedésnek köszönhetően sikerült visszakapaszkodnia az átlagnézőszámnak a pandémia előtti szintre. A nézőszám átlépte a 4 000 főt a vizsgált 2023/2024-es szezonban, egyre közelebb kerülve az 5000 fős szinthez.

– A Transfermarkt által becsült értékek alapján a nemzetközi minta országainak (13 ország) top 25 játékosának átlagos értékét tekintve Magyarország a 11. helyen állt 7,28 millió eurós értékkel, megelőzve Szlovákiát, Szlovéniát és Romániát. A top 3 játékost tekintve Magyarország az előkelőbb 5. helyen szerepelt (38,67 millió euró). Ez azt mutatja, hogy Magyarországnak immáron megvannak a klasszis játékosai, de nem akkora a top játékosok számának volumene, mint a nemzetközi minta legtöbb országában.

– Jelentős előrelépést mutatott a női futball népszerűség terén, ugyanis 300%-kal nőtt az igazolt női labdarúgók száma a 2010/2011-es és 2023/2024-es idény között. A fejlődést ugyancsak jól tükrözi a magasabb számú külföldre igazolt női labdarúgó, és a női A-válogatott keretében szereplő 15 labdarúgó, akik szintén külföldi csapatokban játszanak, többek között Németországban, Olaszországban és Angliában.

– 2021 és 2022 után 2023-ban is ismét nettó játékosimportőrök voltak az NB I-es csapatok, 251 ezer eurós negatív transzferegyenleggel zárva az évet. Magyarországon kívül csak Görögország szerepelt nagyobb negatív átigazolási szaldóval az összehasonlított mintaországok közül.