Megjelent a Professzionális futballkörkép első száma

A 2010-óta dr. Csányi Sándor elnöklésével működő Magyar Labdarúgó Szövetség komoly energiát és erőforrásokat fordít a honi klubfutball nemzetközi versenyképességének növelésére. A szövetség időről-időre a gazdasági és sportszakmai adatok összegyűjtésével, elemzésével és értékelésével összegezi az iparág hazai helyzetét és a nemzetközi mezőnyben is elhelyezi, mindezt megbízható, konkrét adatok alapján.

Az így kirajzolódó folyamatokról és feladatokról az értő felhasználók számára világos képet adnak az elért eredményekről, de a hiányosságokról, elmaradásokról és megoldandó feladatokról egyaránt. Az MLSZ abban érdekelt, hogy a sportágban zajló folyamatok transzparensek legyenek. Ennek érdekében ezeket a tapasztalatokat a szövetség Professzionális futballkörkép címet viselő összefoglalójában most a közvélemény számára is elérhetővé teszi.

A szövetség a jövőben rendszeresen megjelenteti ezt az összefoglalót. Az első szám a 2021/22-es idény megállapításait tartalmazza. 

A Professzionális futballkörkép 1. száma

Íme néhány jellemző megállapítás, amely jellemzi a magyar klubok gazdálkodását:

• A 2021-es üzleti évben, az OTP Bank Ligában szereplő klubok átlagos működési bevétele 10 429 ezer EUR volt, amely alapján a jelentésben vizsgált nemzetközi mintán belül a középmezőnyben helyezkedtek el.
• 2021-ben Magyarországon az egy klubra jutó adózott eredmény értéke 880 ezer EUR volt, amely nemzetközi összehasonlításban is jelentősnek mondható, míg a magyar klubok saját tőke állománya majdnem 3,5-szörösére emelkedett 2017 és 2021 között, amely érdemi pénzügyi stabilizációt mutat.
• A 2021-ben az NB I-es klubok összbevételének 37%-át adták szponzorációs és reklámbevételek. Kereskedelmi bevételek tekintetében a hazai kluboknál a vizsgált országok közül kizárólag a dán és a svájci klubok átlagos bevétele volt magasabb.
• Az NB I-es klubok átlagos működési ráfordítása 9 315 ezer EUR volt 2021-ben, mely régiós szinten magasnak tekinthető.
• A vizsgált minta összes országáról elmondható, hogy a ráfordítások között a személyi jellegű ráfordítások teszik ki a legnagyobb részarányt, azonban a hazai elsőosztályú klubok esetében a legmagasabb a kiadásokon belül a bérek aránya (74,1 %) a teljes mintát tekintve.

A kiadvány megfogalmazza a klubok előtt álló fejlődési lehetőségeket, azok irányát:

• A jegyárbevételek nemzetközi összevetésben is igen alacsony mértékét képezik a teljes működési bevételnek, mindössze azok 1,4%-át. 
• 2021-ben az NB I-ben szereplő csapatok összes működési ráfordítása elérte a 112 millió EUR-t, amelynek nagyságrendileg a 11%-át fedezte az UEFA által megrendezett versenyekből származó bevétel. Ez az arány javítható lenne, ha minél több klubcsapatunk szerepelne eredményesen a nemzetközi színtéren.
• A magyar klubok esetében a játékosértékesítésből származó bevételek átlagosan elmaradtak a játékosvásárlásra fordított összegtől, a tevékenységen realizált nettó átlagos klubra vetített eredmény – 488 ezer EUR volt. Az NB I-es klubok játékjog eladásából származó átlagos, egy klubra jutó bevétele 699 ezer EUR volt, míg játékjog vásárlásra átlagosan 1 187 ezer EUR-t költöttek. Ezen a területen példaként szolgálhat a horvát bajnokság, amely egy klubra vetítve átlagosan 4 552 ezer EUR pozitív egyenleget ért el.

Sportszakmai kérdésekkel összefüggő megállapítások:

A Magyar Labdarúgó Szövetség továbbra is eltökélt, hogy minél több hazai játékos, és azon belül minél több fiatal játékos szerepelhessen a profi csapatokban. Ezt különböző stratégia lépésekkel is támogatta a közelmúltban. 2018 óta működik fiatal játékosok, illetve a hazai futballisták szerepeltetését ösztönző támogatási rendszer, melynek alapja a produktivitási mutató. A központi támogatásokból a klubok részben a produktivitási pontszám alapján részesülnek. További ösztönzőként lépett be a rendszerbe a 2022-ben bevezetett új támogatási rendszer, amely pozitívan diszkriminálja a fiatal játékosoknak lehetőséget adó klubokat.

Azt, hogy miért volt szükség ezen lépésekre, jól szemléltetik az alábbi megállapítások:

• A 2021/2022-es magyar első osztályú bajnokság összes játékpercének nagyságrendileg a fele (54%) volt magyar játékperc. Az átfogó trend a csökkenés irányába mutat.
• Az U21-es hazai játékpercek aránya az összes játékperchez képest 8,7% volt az NB I 2021/22-es szezonjában. Arányaiban Magyarországon jutott a legkevesebb játékperc a régióban U21-es hazai játékosoknak.
• A magyar U21-es játékosok a szezonban átlagosan kb. 20 ezer játékpercet (222 meccs) veszítettek a horvát, dán és szlovák fiatalokhoz képest.

Szurkolói kapcsolatok

Az intenzív infrastrukturális fejlesztések következtében szinte minden NB I-es klub korszerű stadionban játssza mérkőzéseit. Fontos lenne a pénzügyi stabilitás és a magyar futball általános népszerűségének szempontjából, hogy a magyar klubok felzárkózzanak nemzetközi riválisaikhoz nézőszámok és meccsnapi bevételek tekintetében. Az is látszik, hogy a régióban nem kizárólag a magyar klubok néznek szembe nehézségekkel.  Az első osztályú ligák átlagnézőszámainak eloszlása Európában rendkívül egyenlőtlen, az 5 legnagyobb bajnokság (angol, spanyol, német, olasz, francia) mellett egyedül a holland első osztály, az Eredivisie (17 096 fő) érte el a 15 000 fős átlagnézőszámot.

Az NB I a 23. helyen szerepelt az átlagnézőszám tekintetében a 2021-2022-es évad 2 772 fős átlagával az 35 vizsgált európai ország első osztályú ligái között

Az NB I (29 %) stadionkihasználtság tekintetében elmaradt a régióban található Csehországtól (52%), Ausztriától (40%) és Lengyelországtól (40%). A svéd első osztályú klubokkal (28%) állnak egy szinten a magyar klubok. Ugyanakkor több szomszédos országunk (Románia, Szerbia, Szlovénia és Szlovákia) stadionkihasználtsága sem érte el a 25%-ot.