Már láthatók a hosszú távú ösztönző rendszer első eredményei

A hét elején Barczi Róbert, az MLSZ sportigazgatója egy szűk körű háttérbeszélgetésen mutatta be a magyar játékosok szerepeltetését támogató rendszer eddigi tapasztalatait. Barczi Róbert kiemelte, a szövetség fokozatosságban és ösztönzésben gondolkodik, vagyis nem kötelezi a klubokat semmilyen vállalásra, ugyanakkor egyértelműen jutalmazza azokat, akik bátran adnak lehetőséget a fiataljaiknak. Az MLSZ rendszere nem azonos az NSMI által bevezetett kiemelt akadémiai kvótarendszerrel – bár céljaiban hasonló, elsősorban motiválásra, nem pedig a kötelezésre épít. Egyébként ebben a bajnoki idényben a negyedik éve működő alap támogatási rendszer mellett már a jövőre önállóan alkalmazandó, a szövetség közgyűlése által egyhangúlag támogatott 4+1-es szabály is működik párhuzamosan, így az MLSZ ebben a szezonban nagyobb mozgásteret biztosít a kluboknak.

A rendszer eredményeit értékelni még korai, ugyanakkor elsődleges célja, hogy a klubvezetők anyagilag is érdekeltek legyenek a fiatal játékosok fokozatos beépítésében és rendszeres szerepeltetésében már most szolgál pozitív tapasztalatokkal. Az így fejlődő labdarúgók pedig nemcsak klubjaik, hanem a korosztályos és felnőttválogatottak számára is értéket teremthetnek – megalapozva a magyar futball nemzetközi versenyképességét. Arról nem is beszélve, hogy a nemzetközi átigazolások száma is jelentősen növekedhet, további bevételt biztosítva az ajánlást betartó klub számára.

A támogatási program egy többlépcsős rendszer és nem csupán az élvonalban működik. A szövetség az elmúlt négy évben már az NB III-as bajnokságban is ösztönzi az U19-es játékosok szerepeltetését, az NB II-ben az U20-asokét, míg az NB I-ben az U21-es labdarúgók beépítését. Az MLSZ ezen felül lehetőséget biztosít kooperációs szerződések megkötésére is, amelyek révén az élvonalban kevesebb játéklehetőséget kapó fiatal futballisták a másodosztályban gyűjthetnek tapasztalatot, így nem maradnak mérkőzésterhelés nélkül.

Fizz Liga – több magyar a pályán, mint az elmúlt öt évben bármikor

Az NB I-ben idén átlagosan 6,78 magyar játékos lép pályára csapatonként, ami az elmúlt öt szezon legmagasabb értékét jelenti. Ez is mutatja, hogy a klubok egyre tudatosabban építenek a hazai futballistákra. A Paks továbbra is kizárólag magyar játékosokat szerepeltet, míg az Újpest az egyetlen olyan együttes, amely jelenleg nem éri el az öt magyar játékos szerepeltetésére vonatkozó ajánlást.

A fiatal magyarok szerepeltetése terén is pozitív tendencia figyelhető meg: fordulónként átlagosan 1,07 fiatal magyar futballista kap szerepet csapatonként, ami szintén az elmúlt öt szezon legjobb mutatója. A legtöbb fiatal magyar játékos az ETO FC Győr együttesében lépett pályára, de nem sokkal marad el tőle az MTK Budapest, a Puskás Akadémia és a Kisvárda, míg az Újpest eddig nem szavazott bizalmat a magyar fiataloknak.

A folyamatos szereplésnek köszönhetően egyre több fiatal válik meghatározó labdarúgóvá a Fizz Ligában: Horváth Kevin, Tóth Alex és Szűcs Tamás már most kulcsszerepet játszanak csapataikban. Korábbi „fiatalszabályos”, de ma már stabil NB I-es játékosok közé tartozik például Gruber Zsombor, Horváth Adin, Szendrei Norbert és Kerezsi Zalán is.

Az NB II-ben a csapatok számának csökkenése ellenére is rekordmagasságba emelkedhet idén a fiatal magyar játékosok szerepeltetése. Az eddigi fordulók alapján a klubok átlagosan 194 percet biztosítanak fiatal magyar labdarúgóiknak mérkőzésenként, ami az elmúlt évek legmagasabb átlaga lehet. Az első kilenc fordulóban minden egyes csapat legalább 1620 játékpercet adott fiatal magyar játékosainak (itt a Csákvár és a Soroksár emelkedik ki a mezőnyből), ami jól mutatja, hogy a rendszer ösztönző hatása nemcsak az élvonalban, hanem a másodosztályban is érezhető.