Hetvenéves Lakinger Lajos

A Veszprém megyei Ősiben született – egyébként Kubik Anna Kossuth-díjas színművésznőhöz, valamint Fekete László erősportolóhoz hasonlóan –, a Veszprémi Haladás színeiben kezdett futballozni 1958-ban. 1962-ig játszott ott, akkoriban hagyta el a csapatot, amikor a 18 éves Bicskei Bertalan odaigazolt. Lakinger Lajos 1962 és 1965 között a Várpalotai Bányász játékosa volt, majd 22 évesen átkerült az MTK-hoz. A kék-fehérek játékosaként mutatkozott be az első osztályban, majd három év (1965, 1966, 1967) után 1968 elején az Egri Dózsa játékosa lett. Két szezon után visszatért Budapestre, megkezdődött pályafutása legsikeresebb korszaka a Vasas csapatánál.

A piros-kékekkel 1970-ben megnyerte a Közép-Európai Kupát, 1971-ben bajnoki ezüstérmet nyert, 1973-ban bajnoki bronzérmes lett, illetve csapatával 4-3-ra megnyerte a Bp. Honvéd ellen a Magyar Népköztársasági Kupát. 1976-ig játszott a Vasasban, éppen hogy, de lemaradt a klub mindmáig utolsó, 1977-ben megnyert bajnoki címéről. Harmincnégy évesen átigazolt a Ganz-Mávaghoz, ahol azonban már csak rövid ideig játszott, 1978-ban visszavonult.

A válogatottban 31 évesen, 1974. május 29-én, a jugoszlávok ellen játszott, a 29. percben klubtársát, Fábián Tibort váltotta. Ez volt Albert Flórián búcsúmérkőzése.

Pályafutása befejezése után az üzleti életben ért el sikereket, emellett rendszeres résztvevője különböző amatőr tenisztornáknak.

---