Edzőképzés: fókuszban az utánpótlás

- A közvélemény ritkán hall a magyar edzőképzés aktualitásairól, miközben jelentős megújuláson megy keresztül a labdarúgás ezen szegmense. Mik az elmúlt hónapok legfontosabb változásai a hazai edzőképzésben?
- A fókusz, a figyelem az utánpótlásedzők képzése felé fordult, ami vezetői szinten is elvárás volt az edzőképző központ felé – jogosan. Az utóbbi időszakban a programok szervezésében sikerült az utánpótlás felé nyitnunk, átdolgoztuk az utánpótlásedzőket érintő tanfolyami- és szakmai tematikákat, és kidolgoztunk egy új tanfolyamot, amit MLSZ Grassroots C néven fogunk indítani ősszel, ez utóbbinak már megvoltak az első pilóta tanfolyamai. Emellett utánpótlásedzői napokat szerveztünk, először Telkiben, majd Gödöllőn. Talán sikerült érzékeltetni a magyar edzőkkel, hogy az edzőképzés ő értük van, mindent el fogunk követni annak érdekében, hogy ők új, modern és naprakész tudásanyaghoz és információkhoz juthassanak. Ugyanakkor azt is meg fogjuk követelni, hogy ez a tudás eljusson a célközönséghez, a játékosokhoz. Csak így van értelme az egész munkának. Ha vissza akarjuk állítani a magyar labdarúgóedzők jobb megítélését, először tükörbe kell néznünk, le kell vonnunk a következtetéseket, meg kell vizsgálnunk, vajon nem jogosak-e a kritikai észrevételek. Megsértődni is lehet, csak nem vezet sehová. Viszont ha a jogos kritikákból tanulunk, képesek leszünk a változtatásokra, ügyelünk a megnyilatkozásainkra, kommunikációnkra, megjelenésünkre, kellő odafigyeléssel éljük mindennapjainkat – figyelembe vesszük „példakép”szerepünket a közvélemény és játékosaink előtt, akkor változhat ez a fajta negatív megítélés. Természetesen ez nem megy egyik napról a másikra, de el kell kezdeni…

- Mi indokolja az utánpótlásképzés előtérbe helyezését az edzőképzésen belül?
- Talán furcsa, amit mondok, de, kis túlzással, a magyar futball jövője szempontjából teljesen mindegy, hogy PRO szinten, az NB I-es csapatoknál kik dolgoznak. Az őket érintő legfontosabb kérdés, hogy az NB I-es edzők mekkora szerepet szánnak a magyar fiataloknak, az akadémiai rendszerből érkező játékosokat mennyire illesztik be a csapatokba, mennyire segítik a további fejlődésüket. Ha viszont az utánpótlásvonalon nem lesz hatékonyabb a munka, nem jönnek jól képzett gyerekek az élvonalba, akkor nem lesz kivel dolgozni a PRO szinten, és továbbra is nézhetjük a hazai bajnokikon a portugál, brazil, román, szerb légiósokat, ahelyett, hogy a magyar gyerekeket néznénk. Elsősorban azért vált hangsúlyosabbá az utánpótlásedzők képzése, hogy minél több és jobban képzett magyar labdarúgó áramoljon a felnőtt futballba a későbbiekben.

- Ebből az is kihallható, hogy egyelőre hiányosságaink vannak az utánpótlás-képzés terén…
- Többségében az utánpótlásban dolgoztam az utóbbi években, láttam, milyen munka zajlik a kluboknál, milyen szintű csapatok játszanak bajnokikon, hogyan vannak felkészítve a futballisták, mik az erősségeink, és mi az, amiben kevésbé vagyunk jók. Megfigyeltem, hol tartanak a magyar gyerekek a nemzetközi szinthez képest, és nem feltétlenül a német, spanyol, angol fiatalokkal összehasonlítva. Szembesültem azzal, mi az, ami jól működik, és miben vannak komoly elmaradásaink, megvizsgáltam az edzői szerepvállalást, az edzői viselkedést a kispadon, az edzői utasítások szakmai és morális minőségét, a kommunikációt. Nagyon sok szegmens volt, ahol úgy éreztem, itt bizony változtatásokra van szükség. Mindezek ellenére nemzetközi összehasonlításban még mindig utánpótlásszinten van a legkisebb lemaradásunk a nemzetközi élmezőnytől, de azt is el kell ismerni, hogy bármilyen eredményeket is érjenek el csapataink, bizonyos szegmensekben – főleg az egyéni kvalitások területén – sok esetben komoly a lemaradás.



- Mennyire jelent dilemmát ma az utánpótlásedzőknek, hogy a képzésre, vagy a jó eredményekre helyezzék a fő hangsúlyt munkájuk során?
- Nem szabad, hogy dilemmát jelentsen, és úgy gondolom, ma már az utánpótlásedzők is jól tudják, hogy nem az bajnoki címek elérése a feladatuk, hanem az, hogy olyan játékosokat neveljenek ki, akik később megállják a helyüket a felnőtt futballban. A klubvezetők részéről jelentkezhet némi nyomás a minél jobb eredmények elérése érdekében, de nekik is látniuk kell: a saját érdekük, hogy a fiatalok esetében a leghatékonyabb képzés kapja a főszerepet. A kettő egyébként nem zárja ki egymást, azok a klubok, amelyeknél színvonalas a képzés, az eredmények terén is jobban teljesíthetnek. A Honvédnál eltöltött időszakomban tíz bajnoki címet szereztek az utánpótláscsapataink, de sokkal fontosabb számomra, hogy az akadémiáról olyan játékosok kerültek ki, akik ma már meghatározó tagjai a felnőtt együttesnek. Ez az igazi értékmérője a munkánknak.

- Egyetért azzal, hogy a fiatal labdarúgók pályafutásában a 18-21 éves kor a kritikus időszak, mert ebben az életkorban itthon sok esetben nincs részük megfelelő versenyeztetésben, és ezért jelentősebb lemaradásuk halmozódik fel a rendszeresen magas szinten szereplő külföldi játékosokkal szemben?
- Ezzel nem lehet vitatkozni, valóban problémát jelent, hogy a felnőtt futballba való belépésük után megtörik a fejlődésük lendülete, sokaknak el is megy a kedve a profi labdarúgástól, mert nem kapják meg a lehetőséget a bizonyításra. Viszont az élvonalbeli tagság senkinek sem jár alanyi jogon, azt ki kell érdemelni, hozzáállással, megfelelő mentalitással és teljesítménnyel. Az edzők felelőssége az, hogy segítség, bizalom, türelem nélkül egy fiatalból sem válhat felnőtt szinten jó focista. Alapvető szemléletbeli változásra lenne szükség, ami bár több klubnál már tetten érhető, de még sokat lehetne fejlődni ezen a téren. Mi ebben csak annyiban tudunk segíteni, hogy mindent megteszünk azért, hogy a lehető legmagasabb szinten képzett játékosok kerüljenek ki az akadémiákról, utánpótlásközpontokból. Ahogy említettem, van lemaradásunk a nyugati országokhoz képest utánpótlásképzés terén, ezt igyekszünk azzal lefaragni, hogy minden szempontból felkészült edzőket képzünk. Kétségtelen, hogy egy tizenkilenc-húszéves játékos számára időt kell adni, mire meg tud felelni a felnőtt futball elvárásainak, de meggyőződésem, hogy amennyiben a fiatalok megkapják a bizalmat, tíz-tizenöt mérkőzés után ők is hozni tudják azt a szintet, amit a legtöbb légiós nyújt ma Magyarországon.

- Milyen konkrét változtatásokkal igyekszik javítani az utánpótlásképzést az edzőképző központ?
- Az egyik ilyen újdonság, hogy a képzés során egyre inkább a gyakorlatra helyezzük a hangsúlyt, az elméleti ismeretek önmagukban nem elegendőek a színvonalas munkához. Ennek szellemében emeljük a gyakorlati foglalkozások számát,többet foglalkozunk a korosztályokhoz szükséges sajátos módszertani fogásokkal, videóra vesszük az edzéseket, majd aprólékosan kielemezzük azokat, megmutatjuk az edzőknek, miben kellene előrelépniük, hol van szükség változtatásokra a módszereikben. Érdekes, hogy az edzők maguk is meglepődve nézték vissza a felvételeket, kiderült, hogy kívülről nézve teljesen másként látják magukat, saját kommunikációjukat, mint azt gondolták. A gyakorlatok és a vizsgák során korosztályos csapatokkal dolgoznak az edzőjelöltek, nem egymás között próbálják szimulálni a korcsoportokat. A gyerekek nem nagyon vannak tekintettel arra, ha valaki éppen vizsgázik. Viszont ez így sokkal életszagúbb és hasznosíthatóbb, igazi tapasztalatszerzést tesz lehetővé. Fontos, hogy bizonyos alapok egységesek legyenek, amiket az edzőknek ugyanúgy kell tudniuk és átadniuk az elitakadémiákon, mint a legkisebb egyesületeknél. Vannak alapkövetelmények, amiket szeretnénk szigorúan, mintegy kötelező érvénnyel betartatni az edzőkkel, fontosnak tartjuk például, hogy a magyar sajátosságok hangsúlyos szerepet kapjanak az oktatás során, meghatározzák a képzést. Újdonság, hogy a tanfolyami tematikákban a különböző szinteken folyamatosan igyekszünk edzőinket megismertetni a régmúlt kimagasló magyar futball szereplőivel, meghatározó edzői alakjaival, csapataival, egyszóval történelmünkkel. Fontos, hogy a felnövő új generáció tisztában legyen az új és modern módszerek mellett a magyar labdarúgás múltjával, tradícióival is. Mindezek mellett edzői tanfolyamainkon az utánpótlás területén tevékenykedő edzőink számára szerepet szánunk a futsal alaposabb megismertetésének. Az eddigi visszajelzések alapján az edzőkben megvan a tudásvágy, érdeklődnek az újdonságok iránt, ezt mutatja, hogy legutóbbi egész napos konferenciánkra ötszázan jöttek el Gödöllőre.



- A profi csapatokhoz készülő edzők számára, vagyis a PRO és A licences képzésben is kellett változtatásokat eszközölni?
- A legmagasabb szintű képzés hosszabb ideje működik Magyarországon, ebben kisebb korrekciókat kell végrehajtani – főleg az aktuális világversenyek tapasztalatainak, szakmai tanulságainak beépítésével. Véleményünk szerint Magyarországon nincs szükség annyi PRO-licences edzőre, mint amennyit kitermelt az edzőképzés, hiszen csak a 16 élvonalbeli klubnál, valamint az elit utánpótlásképző-központoknál kötelező a legmagasabb képzettséggel bíró szakembereket alkalmazni. Az UEFA ajánlása alapján csökkentjük a PRO-képzésre felvehető hallgatók számát, az eddigi 23-25-ös létszám helyett 15-16 főt képeznénk, és csak minden harmadik évben. Az A-licences edzőknek új képzést hirdettünk, valamint UEFA Elite Youth A diplomát szerezhetnek azok, akik már rendelkeznek A licenccel, de úgy döntöttek, szívesebben dolgoznának mégis az utánpótlásban, ott viszont a lehető legmagasabb szinten. A visszajelzések alapján sokan vannak ilyenek, ezért nagy hangsúlyt fektetünk erre a képzésre is.

- A nők felé is igyekszik nyitni az edzőképző központ. Milyen elképzelések vannak ezen a téren?
- Átdolgoztuk a C-licences képzést, ennek keretében szeretnénk kizárólag nőknek szóló csoportokat is indítani. A nők bevonása a labdarúgásba az MLSZ egyik fontos célkitűzése, ehhez illeszkedne a női edzőképző csoportok beindítása is. Vannak női edzők, akik szívesen képeznék magukat, de nem szívesen tanulnának együtt férfiakkal, esetleg azért, mert nem merik feltenni a kérdéseiket a férfi kollégák előtt, vagy tartanak attól, hogy a gyakorlati foglalkozásokon nem tudnák tartani velük a lépést. A női csapatoknál, az utánpótlásképzésben minél több női szakemberre lenne szükség, szeretnénk megadni a lehetőséget az érdeklődőknek, hogy megszerezzék az ehhez szükséges tudást.

- Mik a központ rövidebb távú tervei, milyen programok várják még idén az edzőket?
- Folytatjuk a tavasszal megkezdett utánpótlás-konferenciasorozatot, ennek keretében továbbra is igénybe vesszük elismert külföldi és hazai szakemberek segítségét. Új szakmai anyagokon dolgozunk, így az instruktorok számára készül egy módszertani iránymutatás, míg az edzőképzés során ugyancsak új, naprakész ismeretanyagot fogunk tudni átadni a kollégáknak. Felvettük a kapcsolatot más sportági szövetségekkel, mert úgy gondolom, kölcsönösen segíteni tudjuk egymás munkáját a tapasztalataink megosztásával. Fontosnak tartjuk a megfelelő kommunikációt, annak érdekében, hogy az edzőink tökéletesen átlássák a képzések rendszerét, pontosan tudják, hogy mennyi energiaráfordítással, milyen időtávban érhetik el céljaikat a tanulási folyamatban. Ennek egyik részeként már most egy 2014 végéig elkészített pontos képzési menetrenddel rendelkezünk, így mindenki számára tervezhetővé válik a képzéseinken való részvétel. Megújul az edzőképzés honlapja is, ezentúl az MLSZ honlapjáról közvetlenül lehet majd eljutni az edzőképzés különböző szintjeinek információihoz, szakanyagaihoz, tanfolyami követelményeihez és vizsgarendjéhez. A legfontosabb idei eseményünkre ősszel kerül sor, októberben nagyszabású UEFA égisze alatt futó egy hétig tartó edzői konferenciát rendez az MLSZ, ahová Európa minden országából érkeznek majd szakemberek, a világ legnevesebb edzői közül is eljönnek néhányan. Amellett, hogy ez is remek alkalom a tanulásra, itt mi is megmutathatjuk, hogy milyen irányba mozdultunk el az elmúlt időszakban, és hol tart jelenleg a magyar edzőképzés.

---