Csányi Sándor: Itt az idő minőséget teremteni!

Csányi Sándor, az MLSZ elnöke a szövetség 2017-es működéséről szóló írásos beszámolót kiegészítve elmondta: a szövetség számottevő eredményeket ért el az elmúlt évben, hiszen megőrizte pénzügyi stabilitását, elindította a budapesti labdarúgás hátországának infrastrukturális megújítását célzó Budapest Programot, új stadionok, új pályák épülnek, és sportdiplomáciában is értünk el nemzetközi sikereket.

Csányi Sándor hozzátette: 2017-ben 42 milliárd forintnyi TAO-támogatás érkezett a magyar futballba, ebből 10 milliárd forintot az MLSZ, a többit a klubok, egyesületek használták fel. Az MLSZ szigorúan jár el az odaítélés és az ellenőrzés során is, ezt jelzi, hogy a megítélt támogatás 4,3 százalékát visszafizették a szabályokat megszegő egyesületek, 16 klubot az MLSZ kizárt a programból, 10 esetben büntető feljelentést tett.

Az MLSZ új képzéseket indított, négyről húszra bővült a képzési rendszerek száma, lefedve a labdarúgás minden területét. A magyar labdarúgás infrastrukturális fejlesztése folytatódott, 15 új stadiont már átadtak, 11 pedig kivitelezés alatt áll. Mostanáig 1107 új és 1649 felújított pályát adtak át, 2017-ben 105 új pálya épült, 135 pedig megújult.

– Amint a kivitelezés alatt álló stadionok felépülnek, a magyar labdarúgás felszámolja infrastrukturális hátrányát. Az amatőrfutballban használt pályák felújításában még van elmaradásunk, és az iskolai pályák építését, felújítását is folytatni kívánjuk. A pályák jelentősége messze túlmutat a labdarúgáson, egészségmegőrzés és közösségépítés szempontjából is nagyon fontos a meglétük. Budapesten 30 nagypályát építettünk, de további pályákra van szükség – jelentette ki az MLSZ elnöke.

– A férfi A-válogatott teljesítménye visszaesett 2017-ben, kiábrándító volt az év - fogalmazott Csányi Sándor – Az új szövetségi kapitánytól, Georges Leekenstől nem várhatunk azonnal csodát, de bízom benne, hogy őszre versenyképes válogatottunk lehet. A Nemzetek Ligájából négy csapat kijuthat az Európa-bajnokságra, a sorozat meccseit úgy kell lejátszani, mintha ez lenne az utolsó lehetőségünk az Eb-részvétel kiharcolására. 

Csányi Sándor hozzátette: a 12 csapatos NB I beváltotta a hozzá fűzött reményeket, izgalmasabb lett a bajnokság, a következő feladat több nézőt kicsábítani a bajnoki mérkőzésekre. Nőtt a hazai futballisták játékperceinek száma, de a magyar és fiatal játékosok szerepeltetésének ösztönzése a következő idénytől megváltozik, egy produktivitási mutatót vezet be a szövetség. Az objektív teljesítményadatokon alapuló produktivitási indexszel a minőség díjazása a cél. 
(A produktivitási mutatóról szóló tájékoztató kisfilm ITT elérhető.)

– Bízunk benne, hogy az új rendszer azt fogja eredményezni, hogy mindenhol megéri foglalkozni a kiválasztással, utánpótlás-fejlesztéssel, és azok jutnak nagyobb támogatáshoz, akik NB I-ben, NB II-ben, külföldi bajnokságokban, válogatottban szerepelnek – fogalmazott Csányi Sándor, majd a hazai labdarúgás aktuális helyzetéről mondott véleményt.

A szövetség az elmúlt években minden területen a minőségi munkára helyezte a hangsúlyt, és a hazai futball szereplőitől is elvárás, hogy tegyenek így. Az MLSZ ellátja vállalt feladatát mint szabályalkotó szervezet, biztosítja a bajnokságok működtetésének keretrendszerét. Felvállalja többek között az infrastruktúra-fejlesztést, a labdarúgásban résztvevő szakemberek képzését, és mindkettőben óriási előrelépést ért el.

– Sok kritika fogalmazódik meg a magyar labdarúgás egészéről, függetlenül a szereplők felelősségétől. Az MLSZ vállalja a felelősséget azokon a területeken, ahol teljesítménye elmarad az elvárttól, és akadálya a magyar futball fejlődésének. Ugyanerre a felfogásra van szükség a klubok részéről, nekik is vállalni kell a felelősséget, ha elmaradnak saját feladataikkal - fogalmazott Csányi Sándor. - Aki a magyar futballt értékeli, válassza külön a két területet, mi az MLSZ kötelezettsége és mi a klubok kötelezettsége. Az MLSZ, amit képzések, pénzügy, érdekérvényesítés területén lehetett, mindent megtett a hazai labdarúgás fejlesztése érdekében. Azonban a források, amit a profi futballra fordítottunk, nem jól hasznosultak, a klubok eredménytelenül használják fel a pénzeket. Kevés jó játékos került ki a klubok utánpótlásképzési rendszeréből, aki igen, az sem kerül pályára eleget, emiatt nincs tere a válogatott jó szereplésének. Ugyanakkor az idősebb játékosokat vagy külföldieket foglalkoztató klubok sem teljesítenek jól a kupákban. Nem tudom, miért adjuk fel a fiatal játékosok szerepeltetését. A versenyrendszer és az infrastruktúra rendelkezésre áll, a televíziós pénzekből, szerencsejáték-pénzekből befolyó forrás felhasználásával, a pénzügyi támogatási rendszer kiépítésével az élvonalbeli klubok mellett az NB II-es és az NB III-as csapatok is központi anyagi forrásokhoz jutnak. Az OTP Bank Bozsik-program működtetésével nagy létszámban szerettetjük meg a gyerekekkel a futballt. Ugyanakkor a hazai szakemberekből a mai napig nem lehet kiirtani az eredményorientáltságot, hiába van korszerű képzésünk, az utánpótlásedzők minősége nem maradéktalanul megfelelő. Azt szeretnénk, hogy a labdarúgás szereplői ugyanolyan hatékonyan használják fel a forrásokat, mint a szövetség. Hiányoznak az eredmények, és nem a tömegesítésben, infrastruktúrában, hanem a klubfutballban, és ezért hiányoznak a válogatottban is. Megteremtettük a megfelelő infrastruktúrát, a pénzügyi stabilitást, azt kérem, hogy a labdarúgás többi szereplőjénél zajló munka is forduljon minőségi irányba, mert a közönség megérdemelné, hogy jó magyar labdarúgást lásson.