Bemutatkozik A körkép, a Puskás Aréna könyve
Megszületett a Puskás Aréna könyve. A legnagyobb magyar stadion negyedik emeleti, skybox szintjének 126 látványos grafikája állt össze egy olyan kötetté, amelyben megelevenedik a futballtörténelmünk.
Egy történeti könyv esetében nagyon fontos az anyaggyűjtés – ezúttal különlegesen zajlott ez a folyamat. Fürjes Balázs az építkezésért felelős kormánybiztos és Csányi Sándor, az MLSZ elnöke 2019 tavaszán bízott meg egy szakértőkből álló grémiumot azzal, hogy a stadionba a főépítész Skardelli György által megálmodott faldekorációhoz állítson össze a magyar labdarúgás történetét reprezentáló képsorozatot.
Hosszú és nagyon nehéz munka kezdődött, amelyből kivette a részét a bizottságban a Magyar Labdarúgó Szövetséget képviselő Berzi Sándor és Nyilasi Tibor is. A terveknek érthető korlátot szabott a terjedelem: nagyjából 100-120 képre volt szükség.
De azokat hogyan osszák meg a különböző korszakok között? Hiszen a magyar futballhistória idén éppen 125 éves történetét rengeteg nagyszerű egyéniség, sok kiváló és sikeres klubcsapat, s szerencsére sok eredményes válogatott írta.
A heteken keresztül folyó válogatás, amely kiterjedt az MLSZ, az MTI, a Sportmúzeum, a Nemzeti Sport, a Puskás.com és magángyűjtemények képeire is, végül meghozta az eredményt. Meg a döntést is: legyen körülbelül 10 százalék a második világháború előtti éveké, 35 százalék az Aranycsapaté, s benne a stadionnévadó Puskás Ferencé, 20 százalék a hatvanas éveké, 15 százalék a hetvenes–nyolcvanas éveké, 5 százalék a kilencveneseké, a többi pedig a jelené, amely a XXI. századdal kezdődött.
A grémium tagjai abban is megállapodtak, hogy kerüljenek a „képalanyok” közé a magyar nemzetiségű, de teljes pályafutásukat, vagy pályafutásuk legsikeresebb időszakát külföldön megélők, miként a leghíresebb magyar játékvezetők, női labdarúgók és sportújságírók is.
A Skardelli György által felkért grafikusok – egyedi technikával, stilizálva az eredeti képeket, a „színes korszak” képeit is fekete-fehéren feldolgozva, s csak a fotók egy bizonyos részletét jellemző színnel kiemelve – a 2019. novemberi stadionnyitóra, az Uruguay elleni találkozó idejére elkészítették a falra applikált illusztrációkat. A teljes séta egyébként 951 lépés – éppen annyi, amennyi mérkőzést játszott a könyv nyomdába adásáig a magyar labdarúgó-válogatott.
Már az elkészítés folyamatában felvetődött, hogy jó lenne egy a múzeumokban gyakori, „tárlatvezető” katalógus azoknak, akik végignézik a körülbelül egy kilométer hosszú, körbejárható tárlat képeit. Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője, a Magyar Sportújságírók Szövetsége elnöke különösen lelkesen pártolta és szervezte egy ilyen kiadvány elkészítését – ebből aztán a Nagy Béla Program támogatásával egy több mint 300 oldalas könyv született.
Magját a 126 kép szereplőjének (illetve szereplőinek), adott esetben az ábrázolt jelenetnek a története képezi, de külön esszé mutatja be a magyar labdarúgás és a stadion történetét, a Puskás Aréna építésének folyamatát, Puskás Ferenc és a stadion kapcsolatát, illetve az MLSZ centenáriumi emlékművének történetét, amely a világon egyedülálló módon állít emléket a szövetség 100. születésnapja óta minden férfi és női válogatott játékosnak.
A külföldi érdeklődőkre tekintettel a könyv kétnyelvű – soha korábban nem készült a magyar labdarúgás teljes történetéről ilyen átfogó, angol nyelvű munka. A fordítás Matthew Watson-Broughtont, az MLSZ angol nyelvű honlapjára is író, Newcastle-ből Budapestre települt újságírót dicséri.
A Körképet Dénes Tamás, S. Tóth János és Szöllősi György szerkesztette, illetve írta.