Az utánpótlásképzés határozza meg a magyar foci jövőjét

Csányi Sándor azzal kezdte beszédét, hogy a hollandiai 1-8-as eredményt, valamint az andorraiak elleni keddi selejtező színvonalát nem lehet magyarázni, ezek kapcsán nem is szeretné védeni a mundér becsületét, a válogatott elmúlt egy évének alaposabb értékelésére az MLSZ október 29-i elnökségi ülésén kerül sor. A szövetség elnöke hozzátette, lehet felelősöket találni az utóbbi egy hét és a szeptemberi, bukaresti mérkőzés teljesítményéért, de a szakmai hibákon túl egy dolgot figyelembe kell venni és elemezni kell: a válogatott stábja kevesebb európai topligában játszó futballistából meríthetett, mint korábban, az utóbbi időben nem épültek be magyar futballisták a legerősebb bajnokságok együtteseibe, aminek feltétlenül kutatni kell az okait.

Csányi Sándor leszögezte: nem szeretné, ha az MLSZ által végzett munkát, annak eredményeit a válogatott teljesítménye kapcsán ítélné meg a közvélemény, a szövetség ugyanis jelentős sikereket tud felmutatni eddigi tevékenysége kapcsán.

A szövetség elnöke elmondta, az MLSZ szerint a magyar foci egyik legnagyobb problémája a fiatalokkal foglalkozó, jól képzett edzők hiánya. Az edzőképzés során korábban háttérbe szorult az utánpótlásképzés, miközben a PRO licences szakemberekből túl sokat képeztek. Az MLSZ Edzőképző Központja a Grassroots C és az UEFA Elite Youth A diplomák kidolgozásakor az utánpótlásban dolgozó edzők számának növelését tűzte ki céljául, és a jövőben az utánpótlásképzés finanszírozása során kizárólag olyan műhelyek kaphatnak támogatást, amelyeknél kiválóan képzett edzők foglalkoznak a gyerekekkel. Jelenleg is zajlik a hazai utánpótlás átvilágítása, egy erre szakosodott független belga cég vizsgálja meg, mennyire hatékony a szövetségi és az akadémiákon zajló utánpótlásképzés, és ezek eredménye után markáns lépések várhatóak ezen a területen.

Csányi Sándor szerint nem megengedhető, hogy olyan klubok kapjanak támogatásokat a szövetségtől utánpótlásképzésre, ahol bajnokinként egy-két magyar játékos szerepel.

- Sokak szerint a klub és az edző dolga, hogy kiknek ad lehetőséget a saját keretéből, én viszont azt mondom, hogy ha a fiatal játékosokat állami pénzből, az MLSZ által biztosított forrásból képezik, akkor az a szövetség játékosa is, nemcsak a kluboké - fogalmazott az MLSZ elnöke. - Szeretném elérni, hogy azon klubok, ahol nem nevelődnek ki az utánpótlásból olyan játékosok, akik bekerülnek a felnőtt csapatba is, ne kaphassanak támogatásokat. Ha az utánpótlás-válogatott játékosok egy adott klubnál nem kapnak megfelelő játéklehetőséget, legyenek szabadon igazolhatóak. Meg kell állítani a tehetségek elherdálását.



Csányi Sándor néhány kritikára válaszolva elmondta: nincs még olyan transzparens, átlátható, a korrupciót kerülő szervezet Magyarországon, mint az MLSZ. A szövetség minden egyes forinttal el tud számolni, ezt a nemzetközileg elismert Ernst&Young könyvvizsgáló cég átvilágításai is megerősítik. Az MLSZ által az ebben az évben felhasznált 11,3 milliárd forintból 3 milliárdot az amatőr csapatok díjcsökkentésére, 2,5 milliárdot az OTP Bank Bozsik-programra, 4,8 milliárdot létesítményfejlesztésre, 1 milliárdot pedig Grassrootsra, képzésekre, egyéb működési költségekre fordított a szövetség.

- Amit a tízéves stratégiai tervben vállaltunk fő céljainkként a tömegesítés és az infrastruktúra-fejlesztés területén erre az időszakra, azt megvalósítottuk. 2009-2010 között összesen 7300 csapat versenyzett az MLSZ versenyrendszerében, most 9700. Az elmúlt időszakban 194 új műfüves pálya létesült a szövetség pályaépítési programjának keretén belül, valamint 403 települést érintett a sporttelep-felújítási programunk. A klubok a TAO-pénzek felhasználásával további 131 pályát építettek fel. A fiatal játékosok szerepeltetése céljából az idei szezonban a huszonötös keretből nyolc, jövőre tizenkettő, majd tizenhárom magyarországi nevelésű labdarúgónak kell szerepelnie az élvonalbeli kluboknál. A másod- és harmadosztályú klubok nem kaphatnak részesedést a televíziós pénzekből, ha játszik náluk nem hazai nevelésű futballista. Ugyanezen pénzek tizenöt százalékát annak függvényében kapják meg az élvonalbeli klubok, hogy U23-as játékosaik mennyi időt töltöttek a pályán.

Csányi Sándor röviden kitért a stadionok biztonságának kérdésére is, és ismét leszögezte, hogy a rendteremtés kapcsán kialakított álláspontjából nem enged a szövetség, ugyanakkor nem vár el többet annál, mint amit az UEFA és a FIFA megkövetel bármelyik más tagszövetségétől. Tudomásul kell venni, hogy regisztrációra van szükség a stadionokba való belépéshez, miként azt is, hogy a pályára nem lehet berohanni a meccseken.

- Vannak szabályok, amiket be kell tartani. Nemrégiben nálunk járt Michel Platini, aki megerősítette, hogy az UEFA és a FIFA szabályai egyértelműek, és kíméletlenül betartatják azokat - fogalmazott Csányi Sándor, majd hozzátette, az MLSZ stadionbiztonsági projektje jól áll, hamarosan nőni fog a beléptető rendszerrel és kamerarendszerrel felszerelt stadionok száma.

Az MLSZ elnöke újságírói kérdésre azt is elmondta: még nincs döntés a következő szövetségi kapitányról, jelenleg hét-nyolc külföldi szakember szerepel a lehetséges jelöltek között.

Nyilasi Tibor az utánpótlásképzésről beszélt, és elmondta: a magyar labdarúgás jövője az utánpótlásképzésen múlik. Az OTP Bank Bozsik-program szakmaiságában és tartalmában nagyon jó, de a mélyebb elemzéssel megvárja az utánpótlás-válogatottak és akadémiák átvilágításának eredményeit. A Bozsik-programban jelenleg 170 ezer gyerek focizik, de a 12-19 éves korú futballisták képzésében nagy a lemaradásunk, az edzőképzésen és a szakmai programjainkon múlik, hogy tehetséges játékosainkból később sikeres felnőtt focisták válnak-e nemzetközi összevetésben is. Nyilasi Tibor hozzátette: nem szabad engedni, hogy elvesszenek a tehetségeink, ki kell törni a belterjes utánpótlásképzésből, és adott esetben importálni kell a tudást, spanyol, belga, holland szakemberek segítségét kell igénybe vennünk, máskülönben nem tudunk előrelépni.

Szalai László az edzőképzés kapcsán megjegyezte: a mennyiségi képzés helyett a minőségire kell helyezni a hangsúlyt, inkább legyen kevesebb szakember, de azok azok megfelelő tudással rendelkezzenek, és képesek legyenek felkészíteni a fiatal futballistákat a modern labdarúgás kihívásaira. Ennek érdekében átalakulnak a képzések tematikái, új módszertani követelményei lesznek az edzők képzésének, kiépül egy minőségbiztosítási rendszer, csakúgy, mint egy szigorú a szakmai kontroll.

- Nem lesznek előjogok, nem biztos, hogy attól jó edző lesz valaki, mert kétszáz élvonalbeli meccsen pályára lépett. Ebben a szegmensben is alaposan kiválasztásra van szükség, a szakemberek csak akkor kapnak diplomát, ha valóban felkészültek a feladataikra - így Szalai László.

---