A stadionok rendje volt a közgyűlés egyik fő témája

A közgyűlés Csányi Sándor MLSZ-elnök prezentációja után elfogadta az MLSZ tevékenységéről szóló elnökségi szakmai beszámolót, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti éves beszámolót, a könyvvizsgálói jelentést és a Felügyelő Bizottság írásos jelentését, az Elnökség soron következő évi szakmai tervének és pénzügyi tervének, valamint a Felügyelő Bizottság írásos jelentését. Több ponton módosult a szövetség alapszabálya, ezek közül a legfontosabb, hogy 100-ról 76 csökken a küldöttek száma, amit a bajnokság átszervezése indokolt. A delegáltak jóváhagyták az MLSZ egyes vagyoni értékű jogai értékesítésére kötendő szerződést, elfogadták az etikai kódexet és - ellenszavazat nélkül - a sportszerű szurkolás tárgyában készült kiáltványt.

Csányi Sándor megerősítette, hogy a tervek szerint Budapest adna otthont Eb-meccseknek. "Remélem, a pénteken bejelentett megszorítások nem érintik a Puskás Ferenc Stadion beruházását és a tervek szerint jövőre megkezdődik az építkezés" - mondta az MLSZ vezetője utalva a pénzügyi intézkedésekre, s arra, hogy a nemzeti stadion lenne a pályázatban szereplő létesítmény. Csányi Sándor prezentációja során kiemelte: a szövetség új szponzorok révén növelte saját bevételeit, s nagyrészt ennek köszönhető, hogy 1,6 milliárd forintos eredménnyel zárta az elmúlt gazdasági évet. Elmondta, hogy ezt a pénzt nem éli fel az MLSZ, hanem félreteszi, hogy a jövőben futballra, különböző programokra fordítsa. Az MLSZ elnöke arról számolt be, hogy tavaly 72 új, műfüves pálya épült, ebből kilenc Budapesten, az egész projekthez a szövetség 2,2 milliárd forinttal járult hozzá. Idén az első félévben 53, a másodikban 47 pálya átadása szerepel tervben, ezen kívül további 20 esetben csak csökkentett, tízszázalékos önrésszel kell hozzájárulni a megszokott 30 helyett az építéshez. Szintén TAO-pénzből megvalósuló infrastrukturális fejlesztés része, hogy 600 pályán felújítják a kiszolgáló egységeket, öltözőket, mégpedig úgy, hogy az MLSZ átvállalja a kluboktól "vállalatkeresést".

Csányi Sándor kiemelte, jelenleg 120 ezer gyermek vesz részt az OTP-MOL Bozsik-programban. Ezzel összefüggésben megjegyezte, az edzőképzésben az utánpótlástrénerekre helyeződik a hangsúly, ezért lett Mezey György helyett Szalai László a terület új vezetője. Hozzátette, a cél az, hogy csak úgynevezett "Grassroots C" diplomával rendelkező szakember dolgozhasson fiatalokkal. A játékvezetéssel kapcsolatban hangsúlyozta, a következő idénytől lesznek profi bírók, akiknek ez lesz a főállású tevékenységük, továbbá megemlítette, hogy soha annyian nem jelentkeztek a képzésre, mint most, ami nagyrészt annak köszönhető, hogy az MLSZ megemelte a játékvezetői díjazást.



A versenyrendszer változásáról szót ejtve az MLSZ első embere megemlítette, hogy tavaly a Zalaegerszeg, idén pedig az Eger számára okozott illetve okoz gondot az élvonalbeli bajnokság befejezése, s ezt látva "alapos megvitatásra" érdemesnek tartja, hogy a jelenleg 16 csapatos NB I létszámát csökkentsék. Ez azonban a következő idényt még biztosan nem érinti, amikor egycsoportossá válik az NB II és három divízió lesz az NB III-ban.

A stadionok biztonságáról szólva megemlítette, hogy június 30-ig hat stadionban, év végéig pedig a maradék 10 NB I-es klub létesítményében beüzemelik azt a rendszert, melynek révén névre szóló jegyek adhatnak majd el, kamerarendszer által pedig kiszűrhetők lesznek a rendbontók.

A válogatottak pályán elért eredményeiről Csányi Sándor úgy vélekedett, hogy az utánpótlásban elmaradtak a várakozásaitól, a felnőtt nemzeti együttes megítélése pedig elsősorban az őszi világbajnoki-selejtezőkön múlik. A futsalt illetően elismerte, hogy eddig kevesebb figyelmet fordítottak rá, s hozzátette, hogy ezen a jövőben változtatni fog a szövetség. A női szakág fejlesztéséről pedig elmondta, hogy 60 játékos kap ösztöndíjat, és rendszeres összetartást tartanak számukra, emellett a következő idénytől az NB I-es kluboknak indítaniuk kell U15-s leány csapatot is.

"Jobban nőtt a színvonal, mint a nézőszám" - jelentette ki az NB I-ről Csányi Sándor, kiemelve, hogy a jövőben növelni kell a hazai játékosok számát, az NB II-ben pedig ideális esetben csak magyar játékosok szerepelnének. A hazai játékosok szerepeltetése a jövőben szempont lehet a televíziós jogdíjakból befolyó pénzek szétosztásánál, mert ez segítheti az utánpótlás-válogatottak eredményességét, és azok játékosainak minél korábbi csapatba kerülését a klubjaikban.

A közgyűlés után megtartott sajtótájékoztatón Csányi Sándor az átépítésre váró Puskás Stadionnal kapcsolatban megismételte, reményei szerint nem érintik a létesítményt a kormány pénteken bejelentett pénzügyi intézkedései, mert azok az idei évre vonatkoznak, s az arénával kapcsolatban igazán komoly költségek jövőre jelentkeznek először.



Az MLSZ elnöke kiemelte: a szurkolókra, ultrákra, hangulatra szükség van a stadionokban, gyűlölködő megnyilvánulásokra azonban nincs. Az MLSZ lépései nem az ultrák ellen, hanem bizonyos megnyilvánulások ellen szólnak. Csányi Sándor hozzátette: nagy eredményt vár az új biztonsági rendszertől, amely év végére minden élvonalbeli stadionban telepítenek, és lehetővé teszik, hogy a rendbontókat azonosítsák, s ezáltal ne csak a helyi, hanem valamennyi létesítményből kitiltsák őket. "Ez a küzdelem csak akkor lehet eredményes, ha a klubok partnerek ebben" - fogalmazott.

Újságírói kérdésre válaszolva elmondta: saját véleménye szerint az ország egyelőre nem bír el 16 gazdaságilag stabil élvonalbeli csapatot. Ezt azonban nemcsak a Zalaegerszeg tavalyi és az Eger idei gazdasági problémáival indokolta, hanem úgy vélte, kevesebb csapat esetén kevesebb felé oszlanának a bevételek is, ami nemzetközi szinten növelheti az élcsapatok versenyképességét.



A közgyűlés által elfogadott kiáltvány:

Nyilatkozat a futball értékeinek védelmében

A Magyar Labdarúgó Szövetség hivatásos és amatőr sportszervezetei kifejezik azon szándékukat és törekvésüket, hogy a labdarúgó-mérkőzések kizárólag a sportról, a kulturált szórakoztatásról és szórakozásról kell, hogy szóljanak.

Rögzítik, hogy a sport alapértéke a mérkőző felek egymás iránti tisztelete, megbecsülése, amely azon alapul, hogy az egymással szemben álló felek ugyanazokért a célokért küzdenek. Ennek megfelelően elkötelezettek abban, hogy mindenkor tiszta eszközökkel, a fair play szellemében küzdenek a győzelemért.

Elítélik és ellenzik a sporttól idegen, annak alapértékeivel ellentétes, sportszerűtlen magatartást, gyűlöletkeltést, mások emberi méltósága megsértésének minden formáját, a mérkőzések előtt, alatt és után.

A sportszervezetek és a Szövetség közös célja, hogy a mérkőzésekre járás felhőtlen szórakozást, kulturális élményt jelentsen, legyen szó megyei bajnokiról vagy az NB I legnagyobb rangadóiról. Ezért a jövőben is minden törvényes eszközzel támogatják a szurkolókat és nézőket abban, hogy a lelátón biztonságos körülmények között, szenvedélyesen, sportszerűen szurkoljanak és buzdítsák kedvenc csapatukat.

A futballtársadalom közös felelőssége, hogy a labdarúgást megóvja a negatív befolyásoktól, távol tartson minden olyan jelenséget, amely idegen a sportág szellemiségétől, ezért a Szövetség tagszervezetei felkérik a magyar labdarúgás vezetését, valamint minden sportvezetőt, hogy a lehető leghatékonyabban lépjen fel a sportszerűtlenség kirívó megnyilvánulásaival szemben, bírva a sportegyesületek és a tisztességes szurkolók támogatását, együttműködését.

A futball - az emberiség legnagyszerűbb játéka - közös ügyünk, amelynek célja az örömszerzés. Vigyázzunk hát rá!

---