75 éves Rothermel Ádám

Tizennégy évesen már nagyon tehetséges kapusnak tartották, 1962 őszén az NB III-as Fővárosi Autóbusz első csapatában védett. Része volt abban, hogy a kispesti székhelyű, egyébként kék-fehér csapat egyre feljebb lépkedett, s 1966 végén feljutott az NB I B-be. A Kiss Jenő által dirigált együttessel azonban nem ment a második vonalba – mert elszerződött a legmagasabb osztályba, a Tatabányai Bányászhoz.

1967-ben már a korosztályos válogatottban is védhetett kétszer, előbb Kuba ellen a Szőnyi úton, majd Algéria B csapata ellen a Népstadionban. Két idősebb kapust váltott: az első találkozón Brünyi Béla, a másodikon Bicskei Bertalan helyére állt be. Akkoriban még nem ő volt az első számú kapus a Hári László edzette Bányászban, a nála tíz évvel idősebb, néhány hónappal korábban a világbajnokságot is megjárt, olimpiai bajnok Gelei József tartalékja lett. 1969-ben aztán Gelei búcsúzott, s eljött Rothermel ideje.

Akkoriban Lakat Károly dr. lett a Bányász edzője, nála ő lett az első számú kapus. 1973-ig 75 élvonalbeli bajnoki meccsen védett, az első félévben a Lévai, Kovács T., Laczkó, Kovács Cs. – Horváth F., Kovácshegyi – Szabó, Csernai, Zöldi, Tóth K., majd két évvel később a Kovácshegyi, Kovács T., Laczkó, Horváth L. – Arany, Göröcs, Nagy I. – Szabó, Takács, Kőműves alapcsapat mögött. Az 1971–1972-es szezon sikerült a legjobban: akkor negyedikek lettek a Bányásszal, s bejutottak a Magyar Népköztársasági Kupa döntőjébe.

Közben „szép csendben” Rothermel Ádám az ország legjobb kapusai közé emelkedett. A marseille-i kudarc után a válogatottat alaposan átalakító új szövetségi kapitány, Hoffer József 1970. szeptember 9-én, a vb-bronzérmes NSZK elleni nürnbergi mérkőzésen mély vízbe dobta. A Rothermel – Noskó, Páncsics (Mészöly), Konrád, Megyesi – Halmosi, Karsai – Fazekas, Kocsis L., Bene, Kozma (Dunai II) összeállítású gárda jól helyt állt, Fazekas még gólt is szerzett – de a jobb csapat 3-1-re nyert. Ám a feltűnő sárga mezben védő fiatal kapus megragadt a válogatottban, s noha aztán Géczi István személyében nagyon erős vetélytársat kapott, védett az 1972. május 17-i, az Eb négyes döntőjébe jutásról határozó belgrádi mérkőzésen, majd (egy, az irániak elleni találkozón) a müncheni olimpián is. Utóbbival olimpiai ezüstérmesnek mondhatja magát. 1976. május 26-án, a szovjetek elleni barátságos mérkőzésen védett utoljára, 13. alkalommal a válogatottban. A válogatottságainak száma elismerésre méltó, különösen annak fényében, hogy olyan vetélytársak mellett érte el, mint Tamás Gyula, Géczi István vagy éppen Gujdár Sándor.

A Rotyi becenévre hallgató sportember pályafutása befejezése után a BRFK bűnügyi osztályán dolgozott, biztonsági osztályvezető volt egy állami cégnél. Ma is követi a futballt, leginkább a tévéközvetítéseken keresztül.
A magyar válogatott Eb-kijutásáért is szorít és biztos benne, hogy a csapat kiharcolja a részvételt a kontinenstornán.

ROTHERMEL ÁDÁM    
Született: 1948. június 14., Budapest
Posztja: kapus
Csapatai: Tatabánya (1967–1972), Újpesti Dózsa (1974–1981), Salgótarjáni TC (1982), Soroksár (1983)
Válogatottság: 13 (1970–1976)
Eredményei: olimpiai ezüstérmes (1972), 3x magyar bajnok (1975, 1978, 1979), MNK-győztes (1975), MNK-döntős (1972)